Maffia előtt. 18+

10.

Bocsánat, hogy csak most volt időm posztolni. Idén érettségizek és elég sűrű lesz ez az elkövetkezendő félév. Mindegyik történetemet próbálom folytatni, amint van egy kis időm és ihletem.

-Mi van, ha te töröd össze a szívemet?-kérdezi felhúzott szemöldökkel.

-Lehetetlen.-mosolyodok el.

-Miért is?-vonja fel szemöldökét még jobban.

-Nem tűnsz annak a típusnak, akinek könnyű összetörni a szívét. Én pedig nem vagyok az a típus, aki feleslegesen összetöri valakinek a szívét.-mondom neki magabiztosan, amit szerintem a vak is lát.

-Történhetnek kivételek.

-Ebben teljesen igazad van, csak nem hinném, hogy az én leszek. Köztünk úgyse lesz semmi. Elég, ami most történt, túl sok. Nem akarok többet semmilyen kapcsolatba kerülni veled. Vékony jégen táncolunk, s ennek csak rossz vége lehet.-sóhajtok egyet és ugrok le az asztalról.

-Nem erőltetek semmit, de tudd, hogy ilyen könnyen nem adom fel. Az egyetlen dolog, amit akarok az az, hogy életed legjobb orgazmusaidra jutassalak el. Szeretném, hogy könyörögj, nyögj és sikítozz az élvezettől alattam. Felesleges tagadnod, hogy vonzódsz hozzám, hiszen látom rajtad. Te is tudod, hogy én az első pillanattól kezdve, a kibaszott találkozásunk pillanatától kezdve akarlak. Egy szavadba kerül és mindent feladok érted.

-Ez mégsem állított meg téged attól, hogy másnak a szájában kotorássz!-emelem fel a hangomat az idegesség miatt.

-Nem várhatod el, hogy várjak rád örökké.-emeli fel ő is a hangját.

-Épp ez a baj, nem vársz rám örökké. Pár napja vagytok itt és máris sikerült egy kurvát felbasznod a falra. Nem is tudom miért érzem magamat szarul, hiszen semmi közünk nincs egymáshoz.-ülök le feszülten a kanapéra, ami a nappaliban van.

-Tudom, hogy kurvára nem vártam rád, de ha azt akarod, hogy várjak, akkor várni fogok. Addig, amíg nem mondasz semmit, akkor viszont nem lehetsz mérges rám, amiért elengedem magamat.-mondja nyugodtan, ami összezavar. Nem vagyok hozzászokva, hogy a fiúk így válaszoljanak nekem. Eddig az előző kapcsolataim mind toxikusak voltak. Rengeteg volt a veszekedés és az erőszak. Ezért ilyen nehéz megbíznom a fiúkban.

-Oké.-mondom sóhajtva és érzem, hogy a szemhéjaim egyre nehezebbek lesznek.

-Gyere bébi, menjünk aludni.-fogja meg a csuklómat és vezet be a szobájába. Oda sétál a beépített szekrényéhez és kivesz belőle egy pólót, amit a kezembe ad.-Tessék vedd fel.

-Köszönöm.-besétálok a fürdőszobába és leveszem a melltartómat és a pólómat, hogy átöltözzek. Amint felveszem megérzem finom és férfias illatát rajta, amit az élvezet hatására csukott szemmel beszívok. Egy tangában és a pólójában kisétálok és lefekszek az ágyra az testemen végigfutó szemeit kerülve. Leveszi a gatyáját és a pólóját, ami bűnösen ahhoz veszet, hogy beharapott szájjal végignézzek rajta.

-Ne nézz így rám! Így is nehéz visszafognom magamat.-mosolyodik el rosszfiúsan, ami engem is megmosolyogtat.

-Bocsi, nem tehetek róla.-emelem fel kezeimet védekezően.

-Nem haragszom, sőt kifejezetten tetszik. Épp ez a baj, hogy túlságosan is.-fekszik le mellém, mire oldalamra fekszek hátat fordítva neki. Morog egyet és megfogja derekamat, ezzel testemet teljesen magához húzza. Erősen tart és érzem meleg leheletét a nyakamon, amitől akaratom ellenére megborzongok. Megpuszilja a nyakamat és ott bele fúrja a fejét a nyakamba. Hirtelen melegség tölt el és meg inkább elnehezednek a szemeim. Félálomban hallom, hogy egy mondatot mond.

-Egyszer úgyis az enyém leszel, na de most aludj, kicsi!-és erre el nyom az álom