Once In A Lifetime

01.Elrabolva

Az első rész kissé 18+-os és a még a következő is az lesz,de természetesen nem erről fog szólni az egész történet.

Igaz,hogy kaptam egy kis összegű segítséget és még nekem is volt,amit egy malac perselyben gyűjtöttem már pár éve,mikor elhatároztam egyszer elindulok,de rá kellett jönnöm,hogy nem sokáig húzom ki azzal munka nélkül.

Elképesztően nehéz munkát és lakást találni,ami jó megfizethető.

Két hét telt el azóta,hogy magára hagytam Lily-t.Azóta voltam már itt is, ott is.Úgy értem szó szerint.Szinte minden nap más-más embernél töltöttem az éjszakát.Na nem kell itt rosszra gondolni!Csupán csak sikerült mindig találnom egy kedves embert,aki megengedte,hogy maradhassak nála egy éjszakára.Nem maradhattam sokáig egy ember nyakán ,mert nem tudtam hogyan meghálálni...

A saját lábamra kellett támaszkodnom,egyedül.

Egyik est egy éjjel-nappali-ban ültem a pultnál.Már elég későre járt és a szemem is leragadóban volt,de nem volt hol megszállnom.Egy zacskós leves pihent a pulton előttem,ami már rég kihűlt,de még mindig nem fogyasztottam el.Csak piszkáltam a kanalammal és bámultam ki magamból,mikor valaki helyett foglalt mellettem.Nem figyeltem oda.

-Hello!-köszönt.Megdörzsöltem a szemem,majd ránéztem egy pillanatra.-Álmosnak tűnsz-állapította meg.Nem tévedett.Valóban már alig bírtam tartani a fejemet.Nem válaszoltam.Nem tiszteletlenségem miatt nem reagáltam neki csupán csak alig álltam már talpon - képletesen.

-Miért nem alszol?-kérdezte.

-Itt?-kérdeztem vissza azonnal.

-Nem.-válaszolta.-A lakásodban.

-Nekem olyanom nincs-dünnyögtem magamban.

-Haza vigyelek?

-Nem,köszönöm-utasítottam vissza egy alig látható mosoly kíséretében.Mégis hogy mondhattam volna neki,hogy persze,igen,kérlek vigyél haza...?Nem lett volna milyen címet leadnom neki.

-Gyere-húzott le a bárszékről.

-Tessék?-eszméltem fel egy pillanat erejéig.

-Haza viszlek-válaszolta és beültetett az autójába.Még annyi időm sem volt,hogy megállapítsam milyen autója van.Beültetett,majd a megkerülte az autóját és beszállt a volánhoz.Beindította a motort és mire szólni akartam volna az álom már elnyomott.

Az autó bőrülése kényelmet nyújtott.Belesüppedtem és a kellemes illatosítót mélyen beszívtam.A meleg áramlására elaludtam.

Mire felébredtem egy sötét szobába voltam.

-Hát felébredtél-szólalt meg ugyanaz a hang,mint korábban.Nem emlékeztem az arcára,hiszen csak pár pillanatig láthattam,szinte már fél álomban.Simogató és kellemes hangja volt.Egy nyugtató dal a füleimnek.-Igen-válaszoltam,miközben nyújtózkodtam egyet.Ekkora vettem észre,hogy valami nem stimmel.Egy ágyon voltam és valami volt a lábamon.Egy hideg fém érintkezett a bőrömhöz.

-Már ideje volt-mondta a hang.

-Hol vagyok?-riadtam meg.-Miért van sötét?-tettem fel kérdéseimet.

-Biztonságban-felelte és hangja valóban nyugtató volt.El is hittem volna neki,ha nem éreztem volna meg ismét a hideg fémet a lábamon.