1. rész

154 14 57
                                    

„Bármit meg tettem volna, hogy ne legyek itt de az istenért, meg bukni még inkább nem volt kedvem. Az igazat meg vallva az elmúlt pár évben mindig sikerült át kúsznom. De idén ez nem fog menni...” Idegesen várta az óra végét. Kivételesen nem az ő órájáét. Ő mára már végezet. Gondolatait egy mély hang szakította félbe.
-Mr. Graywood?
-Uhm...tanár úr...-Biccentett.
-Mit akar?
-Tudja bukásra állok a tan tárgyából...-A férfi kulcsra zárta a terem ajtaját majd el indult.
-Nem, nem tudtam.  -Hangjából csak úgy sütött a szarkasztika. „Ha-ha nagyon vicces ma...” Forgatta a szemét.
-Szeretném ha korrepetálna! -Piton hirtelen meg állt. A fiú becsapódott a férfi hátába. Perseus fel mordult majd hirtelen meg fordult. Alexba még a szar is bele fagyott de próbált bátornak látszani . Nagyot nyelt.
-Azt akarja hogy fel zárkóztassam?
-Igen. -A tanár ismét sarkon fordult és tovább indult Alex követte.
-Hát a házam szégyene az biztos.
-Köszönöm ezt magamtól is tudtam. -Motyogta le szegett fejel. De ismét bele futott a tanárba viszont ezúttal a hasába. Lassan nyomódott a férfi szálkásan izmos testének. Arca teljesen el vörösödött.
-Elnézést...-Lépett egyet hátra. Piton észre vette a fiú arc színét.
-Mivel több évnyi tan anyaggal van le maradva minden nap vacsora után várom a szobámba. A mát is bele értve. Most tűnés. -Parancsolt rá.
-K-köszönöm. - Iszkolt el. „Minden nap!? A picsába ne már...”
-Nocsak milyen íze van Piton seggének? -Szóltak utána Malfoyék.
-Seggfej...
-Mit mondtál te kis korcs?
-Azt hogy Seggfej!  -Nem is kellet több a bandának jól meg verték a vékony fiút. Nem volt új érzés a testének már így is kék-zöld és lila foltok fedték. A hideg kövön feküdt még 1 darabig. Majd 20 perc múlva remegő lábakkal ált fel. Folyton verték a fiút. Este fele kopogtatott az ajtón. A professzor ki nyitotta.
-Maga verekedett?
-Az erős túlzás! -A férfi fel vonta a szemöldökét.
-Ezt hogy érti?
-Az ha valakit ütnek az nem igazán verekedés. Be mehetnék vagy a folyóson tartjuk az órát?
-Több tiszteletet!
- Sajnálom...-Mormogta.
-Jöjjön be. -Alex be sétált majd le huppant. Minden nap 1-2 órán át tanultak. A fiú tudatlansága sokszor idegesítette a tanárt. Egyik alkalommal mikor ki nyitotta a férfi az ajtót szó szerint be dőlt rajta Alex.
-Mr. Graywood?
-S-sajnálom...nem tudok fel állni...-A diákot ez alkalommal súlyosan meg verték. -Fáj mindenem...-Nyöszörgőt. A tanár sóhajtott, hóna alá nyúlt és az ágyra ültette hátát a falnak döntötte. Alex fel szisszent. Le húzta róla pólóját. Teste tiszta kék-zöld volt. Valamit mormogott és elő vett valami krémet. Nem csak zúzódások de vágások is voltak a fiún. 
-A csuklóján lévő sebek...mindegy...-Morgott a professzor. Krémet vett a kezében szét kente hogy mindakét keze vastagon krémes legyen. Amint ujjai hozzá értek a fiú testéhez ő össze rezzent. Ki nyitotta a szemét. Le nézett és látta a férfi 2 karját amin a ruha ujja fel volt  tűrve könyökéig. Hosszú ujjai rá tapadtak a fiú mellkasára majd a tenyere is neki nyomódott. Lassan csúszott keze Alex testén. Nyakától egészen a hasa aljáig.
-Meg kéne tanulnod meg védeni magad. -Mondta ki fejezéstelen arccal, rideg hanggal. Alex furcsa módon élvezte a hosszú, hideg ujjak táncát a mellkasán.
-Mi ez....mi ez a...a kence fice? -Nyöszörgött.
-Maga tanul is ezeken az órákon, vagy csak bámul ki a fejéből, kedves Graywood?
-S-sajnálom tanár úr....
-Kár sajnálkoznia inkább érje el hogy ne keljen. Mellesleg biztosan ezzel untatja mindenki de én is csak ezt tudom ismételni. Nem nekem tanulsz hanem magadnak Graywood.
-Tudom uram...-A férfi közel hajolt és el kezdte a hátát kenni Alex érezte a férfi illatát. Be hunyta a szemét és minden erejével ami maradt el lökte magát a faltól, így neki nyomódott a professzor vállának. Aki csak fel mordult.
-Így könnyebb be kenie a hátam... -Maga se értette de jól esett neki hogy ennyire közel van hozzá Piton. Lassan el kezdett távolodni a fiútól. Aki szintén vissza dőlt a falnak.
-Kap tőlem valamit. -Turkált a szekrényében. -Talán ez majd segít. -Egy könyvet és egy fiolát. -Ezt idd meg. -A fiú nem tétovázott le húzta.
-Gyógyital? -Fintorgott.
-Nocsak még is meg ragadt valami abban a csököt agyába.
-Ezt valahol bóknak veszem...-Piton a kezébe adta a könyvet.
-Most eredjen innen.
-Igyekszem. -Nagy nehezen el kúszott az ágy szélére. Lábai akár a kocsonya ahogy rá állt össze esett. Perselus csak forgatta a szemét.
-Magánál szerencsétlenebb diákom még nem volt...
-Jeeeee...valamiben különleges vagyok magának.
-Ne essünk túlzásba Graywood...-Pitont kissé zavarta hogy a fiú látszólag nem igen fél tőle bár úgy érezte ez csak színjáték. -Mondja csak Graywood fél tőlem? -Ültette vissza az ágyra.
-Őszintén?
-Nem imádom ha hazudnak nekem. -Morogta a férfi.
-Dehogy nem félek. Csak jó színész vagyok.
-Piton meg nyugodott hogy képességei még mindig jók.
-A helyzet az, hogy mivel ennyire satnya a teste sokkal lassabban regenerálja saját magát. Csont és bőr...-Sziszegte.
-Nem vagyok nagy étkű. -Nyöszörgött és szorította a könyvet mint valami kincset.
-Maga is válaszolna 1 kérdésemre?
-Az attól függ.
-Maga tényleg ennyire utál mint amennyire mutatja? A tanárok tényleg csak a jó tanulókat szeretik? Mármint értem én, hogy jó érzés ha valaki szereti azt amit tanít. De mi van akkor ha emberileg egy se...akarom mondani egy...tapló? És ha a rossz tanuló jó fej csak nem megy neki a tantárgy? Nem kedvelik?
-Mondja Graywood maga tud számolni? -A fiú el mosolyodott.
-Azt mondtam 1 kérdést de az nem hogy hányszor fogok 1 kérdést fel tenni.
-Ugye tudja hogy ez egy borzasztóan szánalmas kifogás.
-Sajnálom ennél jobbra most nem telik. -Alex verejtékezni kezdett.
-Ha észre vette nekem nincs kedvenc diákom. Tanítani és nem barátkozni járok ide! Úgyhogy attól tartok ezt másnak kell fel tennie. -Töltött magának egy pohár whiskyt és le ült az ágyra néző fotelba. Alex magára húzta a takarót. Ekkor be csapódott az ajtó és Amy állt ott. Amy Alex évfolyam társa volt.
-Piton prof.....-Csendbe maradt mikor meg látta a hó fehér fiút az ágyba ülve nyakig be takarva.
-Miss Maldok? -Állt fel a tanár.-Mégis mit keres itt?
-Én csak...Zavarok? -Nézte a fiút.
-Az attól függ. -Morogta a tanár. Amy közelebb lépett.
-Magához jöttem! -Pirult el. Alex fel vonta szemöldökét a tanár pedig lépett egyet hátra.
-Jól érzi magát miss Maldok?
-Piton professzor! -Sétált oda. -Magához jöttem...reméltem, hogy egyedül lesz...-„Ne szívas már a kis csaj rá gerjedt Pitonra!?” Mulatott magában Alex.
-Piton én...magába estem! -A tanár arcán semmi érzelem.
-Milyen kellemetlen...-Sóhajtott a férfi. -Más egyéb? -Kérdezte ridegen. Amy teljesen ki akadt.
-E-ennyi a válasza?
-Mégis mit gondolt Miss Maldok? Hogy azt mondom én is magát? Ne legyen nevetséges! Ha nincs más mehet aludni! -Mordult rá. Amy sírva ki rohant. Piton be csukta az ajtót és be is zárta.
-Még hogy szerelem. Nevetséges. -Ült vissza és nézte a pohár italt. Majd le tette és újra a fiút nézte.
-Hogy érzi magát?
-Pocsékul. Ráz a hideg és melegem is van.
-Akkor kezd hatni a főzet. Feküdjön el. Mint említettem a teste satnya így nehezebben megy neki a gyógyulás. -Alex el feküdt.
-El kellet volna fogadnia a kislány ajánlatát. Másnak úgyse fog kelleni.
-Nagyon vicces Graywood! -Morogta.-Ha nem az én házam tagja lenne akkor ezért le vonnék 50 pontot magától! -Alex kissé már kába volt a láztól. Piton oda sétált és meg fogta hideg kezével a fiú homlokát.
-Itt kell maradnia reggelig. -Emelte volna fel a kezét de Alex megfogta.
-Kérem olyan kellemes hideg. -A férfi fel sóhajtott Alex már be is aludt. Piton vissza ült a székébe és őt is el nyomta az álom.

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Oct 27, 2021 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

Rideg szív!Where stories live. Discover now