No Promises[S.M. ff.] 18+

1 fejezet

Nem, nyugi! Nem fogsz hányni!

A faszt! Hányni fogok!

-Most hányni fogsz?-kérdezte riadtan Amanda, a legjobb barátnőm.

-Ühüm.-válaszoltam nem túl értelmesen, de legalább értette, mert kinyitotta nekem az ajtót és végül felfogta a hajamat. Miután végeztem, elkezdtem fogat mosni.

-Hát ezt Shawn jól megoldotta...-jegyezte meg majd visszament a szobámba.

Amikor én is végeztem követtem és rávetettem magamat az ágyra.

-Elegem van!-hisztiztem.

-Így jár az akinek titkos szeretője van!-vágta a fejemhez. Újból. Ma már minimum tízszer. Én pedig készen álltam, hogy megfojtsam.

-Már rég nem a szeretőm! Csak egyszeri alkalom volt.-dünnyögtem századjára.

-Még rosszabb! Kirakod a pasi szűrét, majd visszaengeded a lábaid közé egy menetre, hát azért a pasik annyira nem hülyék, mert ezt lehetőségnek veszik arra, hogy magához láncoljanak és elvessék benned a gonosz kis magjaikat, amik a petefészkedben kicsíráznak és kilenc hónap múlva pedig a kezedbe lesz.-beszél a szaporodás folyamatáról úgy, mint egy ördögi tervről.

-Köszi, anyu. Értékelem, légyszi mondd még azt is el, hogy az óvszert hova rakom...-fúrom a fejemet a párnámba.

-Frankre.-hitetlenkedve emeltem fel a fejemet és néztem rá.-Most mi van?-vonta meg a vállát.-Oda kellett volna. Bár ha engem kérdezel anyádat mentő vitte volna el, hogyha a mostohabátyád péniszéről kérdezgeted.

-És szerinted most jobb lesz? Úgy őszintén... Most csak közlöm vele tényként, hogy Frank kurvára csupasz volt és nagymama lesz, de ne aggódjanak családban marad...-újabb szarkazmus. Lehet könyvbe kéne szednem őket.

-Ez jó! Csupasz. Hahaha...-nevet ki.

-De most komolyan mihez kezdjek?-rökönyödtem meg, mert rohadtul kidobhatom a terveimet a kukába.

-Talán mondd el a sztárocskádnak.-tanácsolja.-És követelj pénzt! Az az egyik legfontosabb!-emlékeztet rá, hogy mivel indított amikor az a kurva teszt pozitív lett.-Annyit követelj, hogy engem is el tudj tartani és akkor felneveljük közösen.-mereng el.

-Nem megy.-ráztam meg a fejemet és gyorsan végigpörgettem a fejemben a beszélgetést.

"-Szia, Shawn. Ugye emlékszel a karácsonyi családi vacsorára, ahol Joy nagyi sztorizgatása a gyerekkoromról és a fogsora keresése közben valahol mi éppen a fürdőszobában dugtunk? Á, értem, te is emlékszel! Az tök jó, mert kurvára a jövendőbeli The Voice győztesét várom a hasamban..."

Nem, nem. Nekem ez nem megy.

-De menni fog! És szedd össze magadat, mert lassan kezdődik a koncert.-nézett rá a telefonjára. Fájdalmasan felnyögtem.-Jönni fogsz! Hisz külön VIP belépőt küldött neked, vagyis nekünk! Hisz most van Torontóban. Zara! Kelj fel és kenj magadra egy kis sminket, ne nézzél már úgy ki, mint akit felcsináltak a Walking Dead forgatásán! Sipirc!-nem lehetett vele ellenkezni. Így ismét a fürdőben találtam magamat és tettem a dolgomat, viszont amikor visszaértem ismételten meglepődtem.

Amanda éppen a bőröndömbe pakolt be. Leginkább fehérneműket...

-Hova költözök?-vontam fel a szemöldökömet.

-Még nincs vége Shawn turnéjának! Muszáj vele menned! Gondolj bele, nappal együtt vagytok, elmegy koncertezni, aztán megint együtt vagytok! Tök jó, nem?-teljesen bepörgött a csaj, olyan mintha három LSD-t benyomott volna, amíg nem voltam itt.

-Aztán mi van, ha kirak?

-Bepereljük! Pénzzel fog fizetni, hogy kirakott!-kicsit sem aranyásós... Kicsit sem...

-De az nem olyan undi dolog. Elvenni a pénzét?-kíváncsi voltam, hogy hogyan gondolja.

-Dehogy! Nem hallottad? Liam Payne három millió fontos gyűrűvásárlása után.... Nem!-biztosított.

A picsába! Liammel kellett volna összejönnöm...

-Tizenkilenc éves vagy! És terhes. Ha ki mer rakni seggébe rakok valamit, ne aggódj!-ölel át. Bár azért most már én is kezdek félni tőle.-Menjünk a koncertre.-pont ebben a pillanatban csippan a telefonja. Megnyitja az Instát és ki rakott ki új képet a sztorijába? Hát Shawn... Ahogyan éppen egy lány derekát karolja át....-Visszavonom, csajszi! Már most berakok a táskámba egy répát!-vereget vállba.

-Miért pont répát?-ráncolom a homlokomat és már megbántam a kérdést, amikor szélesen elvigyorodott.

-Hát az úgy volt, hogy Louis Tomlin...-félbeszakítottam.

-Nem érdekel, csináld ha akarok!-indultam lefelé.

Kissé fájt a lelkemnek. Igaz, hogy nem tudott róla, hogy mégis valami összeköt minket, én mégis tudtam. És így fájt, hogy más lányokat ölelget. Khm... És azt akartam, hogy a csajnak is ennyire fájjon és úgy fusson be a magassarkújában a sürgősségire, hogy a bal kezét a jobb kezében tartja és bőg és lefolyt a sminkje és kurvára nem volt tökéletes, de ha még így is az lett volna belenyúltam volna a szemébe is.

Nyugi, Zara!

Inkább beültem Amanda mellé a taxiba és a koncert helyszínén viszonylag hamar bejutottunk, mert különbözött a jegyünk a többiekétől és fel voltunk írva valamiféle személyes listára. A koncertet és élveztem volna, hogyha nem akartam volna merényletet rendezni ahányszor csak bájolgott az egyik nő rajongójával. Ez a nap nem az én napom... Sokkalta nyugodtabb szoktam lenni... Általában.

A koncert után megpróbáltam elérni Shawnt ezért a Backstage felé vettük az irányt, pont Shawn és a menedzsere, Andrew jött velünk szembe. Amikor megláttak minket megálltak. Le kellett volna nyugodnom, de túlságosan ideges és kétségbeesett voltam, pedig megfogadtam, hogy elvonulunk és kettesben fogjuk megbeszélni.

-Szia, Andrew!-integettem mosolyogva.

-Á, a hugica.-nyújtotta a kezét, én pedig elfogadtam, viszont ki kellett javítanom.

-A terhes hugica.-pontosítottam, mire Shawn szemei elkerekedtek.

-Gratulálok! Az apa már tud róla?-érdeklődött nevetve.

-Minden bizonnyal.-mosolyodtam el én is, és Shawn nyelt egyet.

-Mi...Micsoda?-dadogott.

-Shawn, gyere már! Interjút kell adnod!-kezdte el rángatni, de még visszafordult hozzánk.-Ha megvártok akkor haza tudlak dobni titeket.-ajánlotta fel.

-Miért is ne?-egyezett bele a barátnőm.

Még utoljára Shawn szemeibe néztem és eszembe jutott, hogy hogyan is kezdődött ez az egész.