A múlt mindig visszavág

Szeptember 17, péntek

Az elmúlt napokban apával egy szót sem beszéltem, de nem is bántam. Úgy is csak veszekedés lett volna a vége. Vera próbált kibékíteni minket, de nem sok sikerrel. Annára már nem haragudtam, nem tehet róla, hogy ő mindent megbeszél az anyukájával, az ő kapcsolatuk ilyen. Bár a titkos szerelméről még mélyen hallgat, én pedig tiszteletben tartom a titkát . Mellesleg megtudtam, hogy Vera már gőzerővel készült Anna első szerelmére, hogy ha a lányának bármi kérdése, kérése lesz, tudjon segíteni neki. Nagyon aranyos ahogy várja a nagy beszélgetést.
Reggel hamar elkészültem, és mire Anna is elkészült, én már rég a kávémat ittam, Vera rosszalló tekintetét állva. Szegény minden reggel megpróbál lebeszélni a kávémról, de eddig még nem járt sikerrel, és mivel én már örök hűséget fogadtam a kávénak, nem fogok lemondani róla.
A suliban minden egyhangú, mindenki a saját klikkével lóg, én pedig hol Annáékkal ülök, vagy a kosár pálya lelátóján nézem a srácokat. Néha nem messze tőlem egy srác képeket szokott készíteni a kosarasokról a suli újságba. Vele beszélek néha pár szót, meg kikéri a véleményem egy-egy képről. Az osztályban általában zenét hallgatok a fülhallgatómon. A héten a legtöbb tanár szint felmérőt íratott velem, mert ugye a romániai tananyag kicsit másabb pár dologban mint a magyarországi. A matek tanárral a héten nem volt komolyabb összetűzésem, ma szerencsére nincs matek, így laza napnak számít, legalábbis nekem. Utolsó óra osztályfőnöki volt. Az ofő lediktált néhány közeli dátumot, ahol kötelező, vagy éppen választható sulis programok lesznek, emellett elmondta, hogy legkésőbb jövő hét péntekre várja a válaszokat és a szülői engedélyeket.
Ezután érdeklődött, hogy ki mit tervez hétvégére. A legtöbben bekiabálták a válaszokat, emiatt pedig hatalmas hangzavar vette kezdetét. Próbált mindenki válaszra odafigyelni, majd azokat kérdezte akik csendben voltak. Az antiszoc diákjait, tehát Zolit, Annát, Rolit, és engem. Roli tudomány versenyre tervezett készülni, Zoli rajzolni és Modern warfart játszani, Anna pedig olvasni készült és Petrával moziba menni. Én maradtam utolsónak, de fogalmam sem volt mit mondjak. Nem terveztem semmit. Talán még a szobát se hagynám el, ha nem lenne muszáj, de ezt ugye nem fogalmazhattam meg így, szóval azt feleltem hogy sorozatmaratont, mert kijött egy sorozatom új évada, és az elejétől kezdem újranézni.
Öt perccel hamarabb engedett el minket az ofő, ezért a legtöbben sietve távoztak, Roli ment a fizika terembe, hogy a tanárral még tanuljanak kicsit, Anna meg Petra pedig beszélgettek miközben összepakoltak, majd engem is megvártak, mert Vera jött értünk. A csajokat kitette a mozinál, ők ma is és holnap is megnéznek egy filmet, majd ketten hazamentünk. Bár nekem is felajánlotta, hogy menjek a lányokkal moziba, de mivel ők nem hívtak, gondoltam nem pofátlankodok a programjukba. A szobámban átöltöztem valami kényelmesbe és nekiláttam a sorozatnak. Csakis a kaja és üdítő miatt hagytam el aznap a szobát.