*idő ugrás*
5 év telt el.
Nyugisan telt ez az 5 ev bármilyen furán is hangzik.
Wandának és Viziónak megszülettek az ikreik Billy és Tomy. Nagyon imádnivalóak!
Peter és én egy párt alkotunk még mindig.
Ő mindig bevetésre megy...engem viszont nem mindig elnged el.
December 22. van. (jo tudom a valóéletben megcsak december eleje van és most jövök egy karácsonyi résszel de sajnos engem is beszippantott a karácsonyi hangulatXDD)
Szóval 22. ami azt jelenti hogy nemsokára karácsony.
Nagyon boldog vagyok.
A napokban elég lehangolt voltam és hánytam is de ezt az izgalomnak fogom fel.
Felöltöztem és sápadt fejjel mentem le.- Jóreggelt - huppantam le egy székre
- Jóreggelt. Uh elég szarul nézel ki.. - bókolt Wanda.
- Úgy is érzem magam köszi a bókot - nevettem. - uh basszus - rohantam a fürdőszobába. Szépen kihánytam magam és mentem vissza.
- uh szegénykém. - simította meg a vállam.
- nem tudom mi van velem mostanában. - terültem el a kanapén. - többiek? - kérdeztem.
- bevetésen - mondta Wanda
- téged meg Peter rám küldött csöszködni mi? - kérdeztem.
- ja valahogy úgy, de csak aggódik. Ő is látja hogy nem vagy a toppon - mondta.
- hát ebben igaza van. - momdtam és sohanni kezdtem a mosdóba mert hágynom kellett.
Kiadtam magamból és vissza mentem Wandához akihez épp akkor lépett oda a két kisfia.
- uh Zoe néni nem nézel ki a legjobban! - mondta Billy
- tudom Billy tudom...-döltem vissza a kanapéra.
- Figyu nem lehet hogy... - kezdett bele Wanda de bele szóltam.
-Nem az nem! Biztos nem! Legalábbis szerintem. De most biztos nem.
Mondjuk...-gondolkoztam el.Billy és Tomy közben felmentek a szobájukba legózni.
- Nesze! - vágott hozzám egy terhességi tesztet.
- hát egy próbát megér - mondtam és mentem megcsinálni a tesztet.
Vártam...mint egy örökké valóság komolyan.
Aztán megláttam...
-ÁÁÁÁÁÁÁ ÚRISTEEEEEEEEENN!!! - kezdtem el visítozni és ugrálni egyszerre.
- MI MIAZ MI A BAJ??? - rontott be a fürdőbe Wanda.
Én meg már bőgtem a boldogságtól.
Elvette a tesztet és kirohant a fürdőből és ugrándozni kezdett azt ordibálva hogy nagynéni leszek.- Zoe néni mi baja A....és veled mi a baj? Miért sírsz? - ült le mellém Tomy.
- Ezek örömkönnyek...Anyukád meg borzasztóan örül ezért amiért én is-mondtam és megöleltem.
- Én tudtam - mondta mire hunyorogva néztem rá. - kb 1 hete volt egy álmom ahol ő mondta - mutatott a hasamra.
Kikerekedett szemekkel néztem rá.
-és miért nem mondtad el? - kérdeztem.
- azt mondta ne mondjam el hogy legyen meglepetés - mondta.
Ki örömködtük magunkat Wandával.
-Úristen ha ezt Peter megtudja.... - gondolkoztam el.
- Ne mond még el neki. Legyen karácsonyi ajándék! - ajánlotta fel Wanda.
YOU ARE READING
Skarlát Farkas
FanfictionHali a nevem Zoe Maximoff. 17 éves vagyok. És amióta kikerültünk a Hydrától a nőveremmel a toronyban élünk. Imádok itt lenni mert ez nem az a tipikus hely ahol félsz hogy meglátják az aerődet, nem itt nem félünk használni itt inkább egymást vicceljü...