Kedves Naplóm... 1.rész

-Szerencsétlen reggel-

Kedves Naplóm...
Egy gyönyörű nyári reggelen felkeltem az ébresztőmre, és majdnem felbotlottam a saját lábamban. Igen, ez az én életem, üdvözöllek!

Kimentem osonva a konyhába, hogy főzzek magamnak egy ínycsiklandó kávét.
Léptem egyet, és abban a pillanatban kiöntöttem a kávét, és a nagymamamámtól örökölt csészét szilánkokra törtem.
Nagyon boldog voltam, elhihetitek. Anyát sikeresen felkeltettem.
-Mi a jó eget csinálsz Daisy? -mondta kissé ordibálva Anya. Én meg csak magyaráztam, hogy véletlen volt az egész pillanat. Aztán felmentem a nyikorgó lépcsőn, és az öcsém, Mark azt mondta, hogy egy balfék liba vagyok. Bemutattam neki, mert eléggé feldühített a tojásfejű képe.
Sírógörcs keringetett, mert nem tudtam milyen ruhát vegyek már fel ma is. De megtaláltam a kedvenc felsőm, amit még pár évvel ezelőtt kaptam a 14.-ik szülinapomra. Egy kicsit néztem-néztem a felsőt, és olyan boldog pillanatok jutottak eszembe a szülinapomról. Akkor kaptam egy jegyet a kedvenc bandám fellépésére. Ihjj, imádtam!!!
Felvettem a halványrózsaszín sportcipőmet, és gyorsan feldobtam egy kis enyhe sminket is.
Nah el is indultam bevásárolni a pizsamapartira.
Az úton azon gondolkoztam, hogy melyik boltba kéne bemennem. A gondolataimban az is szerepelt, hogy milyen lenne egy szerelmi drámába csöppenni. Aztán felestem az úton egy kavicsban. IGEN, egy kavicsban. El is döntöttem, hogy hova megyek.