Kedves Naplóm... 1.rész

-Tengerpart-

Leültem egy kicsit az árnyékba, és olvasgattam. Addig megkértem Lilly-t, hogy vigyázzon Mark-ra. Mondta Lilly, hogy jó és kacsintott egyet. Ez azt jelentette, hogy írjak Will-nek, amíg a távolban van a tojásfej öcsém.
Lefotóztam Will-nek a levelet, amit nekem írt, és egy szívet írt vissza. Megláttam Millie-t és Marcus-t, aztán azt hittem odahányok. Nagyon nagy ellenségeim, és arra fele jöttek, ahol letelepedtem. Belerúgott Millie a könyvembe, ami kettészakadt. Azt hittem elbőgöm magam, hiszen
ez volt a kedvenc könyvem. És már majdnem felrobbantam, aztán azt kiabálta Marcus, hogy fel ne robbanjak.
Úgy éreztem, hogy ezt meg kéne bosszulnom nekik.
Felálltam, és vettem egy kancsó jéghideg limonádét a standban. Aztán arra mentem, ahol Millie napozott, és ráöntöttem az egész kancsóval. Akkorát sikított fel, hogy végig zengett tőle az egész part. Annyira röhögtem, hogy már könny csordult ki a szememből, és hogy megmondjam az őszintét: Ez jól esett.
Aztán egy ismerős röhögést hallottam a távolból. Hátrafordultam, és megláttam Will-t. Odarohantam hozzá, és beleugrottam az ölébe.
-Jól elintézted őket— nevetett Will.
Aztán annyira hisztizett Millie, hogy öröm volt nézni.
-Sziasztok!— köszönt Lilly, aki most jött ki a tengerből Mark-al együtt.
-Látom, igazi nővér tigris vagy Didi— röhögte el magát Mark.
Az igazat megvallva, tök jó öcsike Mark.