Az élet néha kegyetlen

1. rész A kezdet

Egy normális reggelen keltem a megszokott szobámban , amikor viszont a kishúgom már az udvarban szaladgált, azon gondolkodtam hogy hogyan lehet valaki ennyire energikus már reggel? . De a gondolaton hamar átugrott anya édes illatú palacsintájára ,és végre kikeltem a kényelmes ágyból , felvettem a papucsom és lementem a konyhába reménykedve hogy már kész a palacsinta.
-Végre felkeltél , ha már ennyit aludtál gyere segíteni palacsintát sütni.
-Már megint? Azt hittem hogy ma reggel már hagysz végre a palacsinta sütéssel.
-Hát ha korábban keltél volna nem kéne palacsintát sütnöd.
-Rendben anya.
Amikor végre kész lett a palacsinta anya kikiabált a húgomnak Annának hogy jöjjön enni mert kész a palacsinta. Persze a húgom már egyből rohant is befelé mivel nagyon szereti a palacsintát. A palacsintát gyorsan megettük és utána a szobám felé vettem az irányt hogy felöltözzek  , és hogy fogat mossak. Amikor beértem a szobámba felvettem egy fekete farmer nadrágot és egy szürke pulcsit és persze az ezüst nyakláncom amit a 16. szülinapomra kaptam , ezután gyorsan fogat mostam miközbe Anna még mindig lent evett. Gyorsan felkaptam a táskám a vállamra és az iskola felé vettem az irányt. A mai reggel az időjárás nagyon gyönyörű volt, sütött a nap. Az iskolához vezető úton hamar észrevettem a barátnőmet Abigélt.
-Abi várj meg!
Kiabáltam hangosan és Abi a kiáltás hallatán hátra is nézett.
-Jaj Nina megmondtam hogyha késel nem várlak meg .
-Jólvan , bocsánat többet nem fogok késni , de legalább elértelek.
-Rendben semmi baj csak már azt hittem hogy valami történt veled és egyedül kell végigülnöm a matek órát.
-Azt soha nem hagynám.
Az iskola felé végig nevettünk, jó volt a kedvünk.
Viszont amikor beléptünk az iskolába hogy megnézzük az órarendet észrevettük hogy az első óra matek és a mosoly egyből eltűnt az arcunkról. Amikor beléptünk az osztályterembe az osztály fele már felkészült a matek órára . Mi is gyorsan kipakoltuk a szükséges tárgyakat és már el is kezdődött az óra. A matek óra nagyon unalmas volt és azon járt a fejem hogy mikor lessz már vége az órának. Hirtelen a fejem elkezdett nagyon fájni. Ezért feltettem a kezem és ezt kérdeztem:
-Elnézést tanárnő , kimehetek a mosdóba?
-Igen , de csak most az egyszer.
-Rendben köszönöm.
A tanárnő szerencsére kiengedett mivel jó kedve volt. Gyorsan felálltam kimentem az ajtóhoz és ki a nagy folyosóra. Végigmentem a folyosón ami nagyon csendes volt mivel tanítás volt a többi osztályokban is . Miközben elmentem a hosszú szekrénysor melett ezen járt a fejem:
-vajon most mi történhet az órán? Remélem Abi nem lessz rám mérges mivel ellógtam az óráról.
Amikor beértem a mosdóba a csap felé álltam , megengettem a csapot és megmostam az arcom a hideg vízzel hátha segít ,de nem segített. Miután úgy gondoltam hogy feladom mert a fejfajás nem marad abba kinéztem a kis ablakon. Nem sokat láttam mivel alacsony vagyok és az ablak magason van. Egyszer csak eszembe jutott amikor az iskola első napján én és Abi elbittünk egy széket az osztalyból hogy felmásszunk rá és hogy kinézzünk az ablakon , hátha látunk valami érdekeset. Miután befejeztem a gondolkodást elmosolyodtam mert valójában nem is olyan rossz az iskola az ehhez hasonló emlékek miatt.
Kicsit még húztam az időt mert fájt a fejem és a matek órát sem nagyon csíptem. A fejfájás nem csillapodott , inkább csak rosszabb lett. Ezért úgy gondoltam hogy összekapom magam és visszamegyek az osztályba . Elzártam a csapot és ahogy éppen ki akartam volna nyitni az ajtót egy gyönyörű lepke szállt be . Nem tudom honnan jött de nagyon szép volt , kék színű volt. Amikor eleget csodalkoztam a lepkén kinyitottam az ajtót és elhagytam a mosdót. Ahogy a hosszú folyosón sétáltam elkezdtem szédülni és hirtelen minden fekete lett és egy kék pillangót láttam magam előtt ami ugyanúgy nézett ki mint ami a mosdóban volt. A pillangó egy falevélen volt ,próbáltam közel menni hozzá, de minél közelebb léptem annál homályosabb létt , még a végén teljesen elhomalyosodott minden .Amikor felkeltem a barátnőm Abi nézett rám ilyedt tekintettel. A szoba ahol felkeltem eléggé érdekes volt minden fehér volt , nem sokkal később rájöttem hogy ez egy kórház. Amikor felkeltem csak a szemeim tudtam mozgatni ,de egy kis idő elteltével visszanyertem az irányítást a testem felett.
-Nina jól vagy , élsz még?!
Kérdezte tőlem Abi amikor észrevette hogy kinyitottam a szemem.
-Hát... szerintem jól vagyok.
-Hála Istennek , nagyon megilyesztettél , azt hittem már meghaltál.
Abi feje felett megjelent egy kis felírat és az volt ráírva hogy ,,igaz''.
- Abi mi az a felirat a fejed felett?
- Nincs ott semmi, lehet csak halucinálsz.
Abi feje felett egy újabb felirat jelent meg ,viszont most egy kérdőjel jelent meg a feje felett.
- Abi tudnál nekem kérlem mondani egy hazugságot?
-Igen . Utálom az állatokat.
Viszont most Abi feje felett egy hamis felirat jelent meg. És ekkor jöttem rá hogy mi is ez pontosan, és hogy mire is vagyok képes a mai naptól.