Neela Sulliven egy aprócska hegyekben lévő kis városban élt, Avalonban. Biztonsága éppen csak attól függött, hogy a város falain belül marad-e. Talán csak a sors furcsa fintora,hogy a számára legbiztonságosabb hely éppen több gyilkosság helyszíne is...
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Greta mosolyogva tette le elém a gözölgő bögrém, hogy jelezze elkészítette az isteni kamillateám. Mi sem lenne jobb egy meleg kamilla teánál egy esős napon? Avalonban nem ritka az eső, mégsem mondanám egy Forks-nak. Az esőben a legjobb, hogy ilyenkor tisztára mos minden vétket utána meg a természet úgy ragyog mint még sohasem. Megújulás illata száll a levegőben és megérinti minden hazug mocsok orrát. Példának okáért a sarokban ülő kissé pocakos pasas a titkárnőjével csalja a feleségét. Most mégis úgy ül itt és várja a feleségét aki a pultnál veszi át éppen a rendelésüket mintha ő lenne számára az egyetlen és a nagy betűs tökéletes nő. Jobban körülnézve lenne még egy pár szélhámos a Pop's palacsintázó barátságos falai között. Akármennyire is barátságosnak tűnik Avalon, nem az. Tele van ármánykodó kígyókkal, hazug gyilkosokkal, házasságtörőkkel és még bőven sorolhatnám. Jogos a kérdés, hogy akkor én mégis mit keresek itt. Egyszerű a válasz. Menekülök. Ez az egyetlen hely ahol az Éjféli Boszorkák nem találnak meg. Én és a kovenem a Nap Boszorkányai vagyunk. Igazából csak voltunk. Hibásnak érzem magam pedig már három éve történt.
Én beleszülettem a kovenembe, ami jóval megkönnyítette a dolgomat. Borzasztóan nehéz jó és megbízható, erős kovent találni. Ha meg is találjuk, közel sem biztos, hogy befogadnak. Mi a Nap Boszorkányai többnyire minden mágiával megadatott jó teremtést befogadtunk aki bizonyította hűségét és hitét. Elég komoly próbatételek elé állítottuk őket. Sokan elbuktak és még többen haltak meg, de akadtak olyanok is akik bosszút esküdtek, ilyen volt Amara is.
Amarát én rángattam bele az egészbe. A St. JJ Waleri boszorkány képző iskolában ismerkedtünk meg. Nagyon jó barátnők lettünk és amikor kiderült, hogy nincs kovene én egyből kaptam az alkalmon és megpróbáltam beszervezni őt. Minden simán alakult egészen a harmadik próbatételig. Végig kellett mennie a Bolyongó Lelkek Erdelyén. Ha azon sikerül végig mennie akkor tisztalelkű Nap Boszorkány válik belőle. Csak sajnos sokkal bonyolultabb és fájdalmasabb ez a folyamat mint amilyennek hangzik. Amara nem volt képes megtisztulni. Meghalt. Mai napig kísértenek a sikolyai és a segítségért kiáltó hangja álmomban. A holttestét sosem láttuk hiszen egyikünk sem vett annyi bátorságot, hogy bemerészkedjen a Bolyongó Lelkek erdelyébe újra, mert bár egyszer már megtettük azért annyira kellemes egyikünknek sem volt, hogy újra megtegyük. Nagy hiba volt.
[...]
Amara halála óta csak tengetem a napjaim.
A kovenem már rég túltette magát a tragédián. Én egy év elteltével sem tudtam túl lenni rajta. Ez a nap is ugyan olyan volt mint a többi. Felkeltem majd üveges tekintettel kezdtem elkészülni. Csak pár apróság, felvettem a fehér ruhám ami egyfajta forma ruha volt a kovenemben, kifésültem a hajam és felvettem virág koszorú fejdíszem. Ma volt az Újhold Virágzás napja. Minden 100 évente egyszer van. Ilyenkor minden koven egy rituálé kíséretében feltölti és megújítsa a mágiáját az elkövetkezendő 100 évre. Ha nem sikerül feltőltődni akkor az a mágia elvesztésével jár. Nem túl bonyolult folyamat. Egy tábortűz köré gyűltünk és azt körbe állva kántáltuk az ősi szöveget :
