Wang Yibo egy született maffia. Kiskorában a szülei hamar meghaltak, rejtélyes körülmények között. Ezután árvaházba került. Ott ismerkedett meg legbizalmasabb barátaival, név szerint; Zhou Yixuan-nal, Kim Sungjoo-val, Li Wenhan-nal és Cho Seungyeon...
Yibo alig 2 percet késett csupán. Homlokáról izzadság cseppek gyöngyöztek. Még életében nem sietett ennyire, hogy ne késsen el, mégis megtette. De csupán 2 perc volt a késése. Már az ajtóban állt és megnyomta a csengőt.
Gyermek kiáltást hallott és apró trappoló lábak hangját, egyre közelebbről. Majd a kilincs kattant, és az ajtó kinyílt.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- A-yuan! Ne rohanj, mert megint elesel. - a kedves hang próbálta utolérni a kisfiút, aki olyan hévvel nyitott ajtót, hogy majdnem kiesett rajta. El is kezdett esni előre, de időben kapaszkodott meg Yibo nadrágjában, aki ekkor a hóna alá nyúlt, és visszaállította a talpára. - Óvatosan! Nem sérültél meg? - kérdezte kissé zavartan. Nem igazán volt dolga gyerekkel, és akaratlanul is eszébe jutott az első találkozásuk.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Tényleg te vagy az! APA! - kiabálta és ekkor az ajtó még szélesebbre nyílt.
- Aiyaa~ már megmondtam, hogy ne kiabálj. Nem akarod, hogy Miss Ming feljöjjön, ügye? - emelkedett meg a szemöldöke, és a kisfiú arcára felkúszott az enyhe undor. Csak ezután fordult Yibo felé és ismét megajándékozta egy elragadóan fényes mosollyal. Mint két tojás.. le sem tagadhatták a hasonlóságot.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Lan Wangji! Kerülj csak beljebb. - fiát beljebb tolta a lakásba, hogy beengedjék a vendégüket. Yibo biccentet felé, és belépett a lakásba. Bukósisakját a cipős szekrény tetejére tette, és a bőrkabátját pedig felakasztotta.
