Álmok (Fekete Giorgio x Reader)

I wanna be yours 2.

nem tudtam, hogy reagáljak de aztán kapcsoltam..

-Szeretlek.-súgtam neki

-Én is.-mosolygott miközben a homlokunk összeért-Gyere csak.-ölelt át

-Álmos vagyok.-ásítottam

-Akkor gyere ide és aludjunk.-feküdt le majd ledőltem mellé

Reggel az ébresztő borzalmas hangjára keltem, ma hazalátogatunk Bombival.

-Jó reggelt.-adott egy puszit Gyurci

-Neked is.-viszonoztam-Készülnöm kell.-pattantam ki az ágyból

-Rendben.-mondta álmos hangján-Hova sietsz ennyire?-érdeklődött

-Ma Zsomával hazamegyünk Rétságra szóval igen.-kaptam össze magam

Ezután bementem a fürdőszobába és átöltöztem. Egész gyorsan elkészültem majd egy hosszú ölelés után elbúcsúztam Giorgiótól és elkaptam a villamost. Mikor hazaértem Zsomi már készen volt úgyhogy elindultunk a vasútállomásra.

-És miket csináltatok?-érdeklődött

-Hát, hülyéskedtünk, sokat ettünk, filmeztünk aztán..-vettem egy mély levegőt-aztán megcsókolt.

-Azigen.-meredt maga elé döbbent fejjel-hát.. gratu.-veregetett vállba

-Köszi vagymi..-nevettem felé majd összekócoltam az egyébként is borzas haját

-Ezért álmodban foglak megfojtani.-mosolygott és jelentette ki angyali hangon

-Aww.. rágom a lelked.

-Óhh, hogy kaparjam ki a színt a szemedből!

(ooc: Susi_team nem ismeros valahonnan?XD)

-Jajj, csipkodjam a fülcimpád.-mondtam és hasonló édes baromságokkal traktáltuk egymást.

Néhány perc múlva odaértünk az állomásra aztán kinéztük a leghamarabb induló vonatot ami szerencsére csak 15 perc múlva indul. Gyorsan megvettük a jegyeket aztán leültünk várni.

-Hallod!-fordultam felé

-Tessék? Kicsit hangosabban!-játszotta a fejét

-Szóval szerintem ki kéne mennünk a peronra.-tanakodtam

-Támogatom ezt az ötletet.

-Akkor gyere.-indultam meg mire ő is feltápázkodott

A vonat szinte pillanatokon belül begurult majd gyorsan fel is szálltunk. Az úton zenét hallgattunk mindketten majd mikor leszálltunk szinte futottunk hazáig mivel borzasztóan közel volt. Amint odaértünk édesanyánk már a kapuban várt.

-Jajj sziasztok!-ölelt meg minket-Van egy jó és egy rossz hírem.

-Ohh.. kezdd a jóval.-néztem rá komor arrcal

-Igen, inkább a jóval.-értett egyet Zsombor bár kár volt

-A jó hír, hogy van sok süti.-mosolygott

-És mi a rossz?-rándult görcsbe a gyomrom

-Hógolyó elpusztult..-jelentette ki a szomorú hírt szomorúan volt kiskutyánkról mire mi csak csendben hallgattunk-Gyertek be.

-Mindjárt.-mondtam

-Hogy halhatott meg? Hisz nem is volt olyan öreg..-pásztázta a földet Bombi

-Na menjünk be.-fogtam meg a kezét és bevonszoltuk magunkat

A nap további része nyugalmasan telt majd kaptam egy üzenetet legjobb barátnőmtől amitől a kedvem nem maradt túl rózsás.

Csesztikém<3
Hali. Mivel mostanában nem beszélünk ezért arra gondoltam, hogy ne legyünk tovább barátnők.

Rohadtul lefagytam és kétségbe is estem. Ő volt az első barátnőm és 12 éve a legjobb. Általános suli első osztályától fogva ott voltunk egymásnak mindig, most meg jött ezzel.. Pedig meg is ígértük, hogy legjobb barátnők maradunk. Mindez már a vonaton történt és mivel még lesz egy próba oda is menni kell. Egyszóval, Bombi és az Én napom is csak egyre rosszabb lett. Végül hazaértünk és el is indultunk a próbaterem felé. Csendben baktattunk a lenyugvó nap fényében és egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy odaértünk a teremhez. Már mindenki ott volt és én lehuppantam a kanapéra majd elkezdtem enni a maradék pizzát. A próba felénél a srácok tartottak egy cigiszünetet de most csak Attila ment ki és én követtem a példáját, nem a cigizésben, csak szívtam egy kis friss levegőt.

-Na mesélj, mi baj van?-kérdezte miközben beleszívott a cigarettájába

-Hát, ma felmentünk Rétságra és édesanyánk bejelentette, hogy meghalt Hógolyó aki a kutyánk volt. Legjobb barátnőm meg kijelentette hogy többé nem vagyunk legjobb barátok és ez elég rosszul esett mivel mostmár csak ti vagytok nekem de titeket viszont inkább a kis második családomnak tekintelek szóval nem tudom mi lesz.-sóhajtottam mivel jól esett ezt megbeszélni valakivel

-Értem.. Figyelj, az emberek jönnek és mennek. Lehet, hogy egy kis idő múlva ismét egymásra találtok barátnőddel szóval ne nagyon szomorkodj rajta és az, hogy a második családodnak tartasz minket az nagyon aranyos.-veregetett vállba

-Köszi, jó megbeszélni az ilyeneket valakivel.

-Bármikor meghallgatlak, viszont most folytatódik a próba szóval megyek.-nyomta el a csikkjét

-Hé!-fordultam utána-Nekem is elmondhatsz bármit, ha gondolod.-mosolyogtam rá ő meg ugyanígy tett és bevonult

Egyedül maradtam kint majd egy könnycsepp csordult le az arcomon. Percekig még egy kicsit sírtam majd összekaptam magam és bementem.
Éppen a Legjobb Verzió-t játszották amit el is kezdtem dúdolni, kettő számot játszottak még majd Gyuri odaült mellém és átkarolt.

-Nincs kedved elmenni valahova?-ivott egy korty vizet

-Most nincs bocsi.-kezdtem húzogatni a pulóverem ujját

-Van valami baj?-fürkészte az arcom

-Hát, van.

-Mesélj.

-Hosszú.. Majd ha hazaértem leírom. Oké?-próbáltam egy mosolyt erőltetni az arcomra

-Hmm.. Rendben.-hajtotta rá fejét a vállamra

-Szerintem én megyek is inkább.-nyomtam egy puszit az arcára-Sziasztok!-köszöntem el a többiektől is

Útközben a csillagokat néztem. Apukám mindig azt mondta, hogy ez azt jelenti hogy hideg lesz szóval holnap szerintem elmegyek venni pár új ecsetet hogy tudjak mivel festeni, az utóbbi időben nem nagyon volt hozzá kedvem.
Egy ideig egész jól elvoltam, zenét hallgattam viszont valószínűleg ez hiba volt, hirtelen csak annyit éreztem, hogy valaki belenyúl a táskámba. Hátranéztem és egy laza mozdulattal el is hárítottam, hogy mégtöbb dolgot elvegyen. Amit meg sikerült, azt nagynehezen visszavettem.
Gyorsan loholtam haza és amikor már biztonságban éreztem magam, felhívtam Giorgiot.

-Y/n? Valami gond van?-kérdezte aggódóan

-Ha jöttök haza akkor egyszerre gyertek! Valami csávó majdnem kirabolt. Kérlek tényleg vigyázzatok majd!-lihegtem bele a telefonba

-Várj! Mivan? Merre vagy most?-kérdezte és hallható volt hogy kilép és becsapja a próbaterem ajtaját

-Te várj, Giorgio! Ha egyedül próbálsz jönni, felejtsd el! Így nem fogom elmondani merre vagyok.-parancsoltam neki miközben hazaértem

-Rendben. Mindannyian megyünk. Hol vagy?

-Most értem haza.-hangosítottam ki a telefont

-Akkor csak Zsombort viszem, és erről nem nyitok vitát.-tette le

Otthon bekapcsoltam a tv-t majd a megszáradt ruhákat összehajtogattam és elpakoltam. Őszintén szólva, mikor Giorgioék megjöttek jobban féltem mint mikor az a pali próbált kirabolni.

-Szia Buzzancs!-ölelt át Zsoma-Hogy vagy?

-Szia! Hát.. Emlékszel amikor elmentünk arra az önvédelmi tanfolyamra? Megérte.-nevettem