𝚊𝚋𝚍𝚒𝚝𝚘𝚛𝚢 ☀︎︎ 𝚗𝚊𝚙𝚕𝚘́

𝐟𝐞𝐛𝐫𝐮𝐚́𝐫 𝟏𝟓.

Melyik a kedvenc filmed?

A hét mesterlövész és a Dűne.

A hét mesterlövész megnyert úgy összességében. Valami elképesztő volt, pedig nem is első nézésre váltott ki érzéseket belőlem. Imádtam az embereket benne, a kapcsolatokat, hogy milyen összetartóak voltak, még akkor is, ha nem valami olyanért harcoltak, amihez bármi közük lett volna. Csodálatos volt.

És hát, a Dűne. Az a másik csoda. Sok embernek nem nyerte el tetszését, amit teljesen megértek, mert nem volt az a gyorsan beinduló történet, az az akciódús cselekményszál, inkább csak haladt és haladt, ahogy mennie kellett. Nem sietett sehova, de valahogy pont ez vett meg engem. Mert míg a tesóim mellettem halálra unták magukat, mert olyan lassú volt néhol, én imádtam. Olyan felgyorsult világban élük, hogy hogyha nem köti le a film az elejétől az embert, később se fogja, és ha mégis,  akkor is azt várod, hogy mikor fog történni valami. A Dűne egy másik világ. Aki szereti, azt elkápráztatja. Én imádtam. Imádtam, mert az elejétől a  végéig izgultam, kíváncsi voltam, és figyeltem, ami nem sok filmnél van így. Vártam, Vártam, mikor fog történni valami, de nem untam a folyamatot, míg nem zajlottak az események, csak egy ilyen átkötő folyt, mert az is ugyanolyan érdekes volt, ha figyeltél, mint a többi rész. Néha idegőrlő volt, de nem akarom lelőni a  poént, ha még valaki esetleg nem látta, de engem hatalmába kerített, úgyhogy biztosan örökre emlékezni fogok rá.

+ Encanto.
Ideírnám ezt is, bár ez egy mesefilm, de imádom őket és ez nagyon a szívembe férkőzött. Olyan átlagos emberi problémákat dolgozott fel, hogy annyira megérintett az egész, hogy még napokkal később is azt elemeztük a tesóimmal. Irigyeltem őket sokszor. Nem a problémáik miatt, inkább mert olyan szép és számomra elérhetetlen gyönyörűség volt az, ahogy az egész nagycsalád ott lakott a házban együtt, hogy azt kívántam, bár velem is így lenne. Hogy bár így nőttem volna fel. Olyan sok minden máshogy lenne... elképesztő. 
Imádtam benne, hogy bár már sok hasonló cselekményszálról hallottunk, egyikre se hasonlított. Nem tudnék olyan történetet mondani, ami hasonlít erre. Egyáltalán nem gondoltam volna, hogy így fog hatni rám, mégis így tett.