Elveszettnek érezni magad, nem olyan mikor a szív fakad.
Talán fájdalomnak mondanám én, bár azt se tudom milyen mély.
Üresek a szavak, mik elhagyják a szánkat,
Üresek a tettek, mik rám talának.
Üres a lelkem, mi elapad, mint a mocsár.
Üresen élni fáraszt ám, igen sivár.
Az ember magán tud segíteni.
Ha tudna nem lenne ennyi öngyilkosság..
Se örömből, se bánatból, se kínból, se magányból.
Fáradt a testem...
Feladnám, de nem tehetem...
Fésülködnék, ha tudnék...
Felejtenék, ha akarnék...
Elmegyek, bár lépni nem tudok,
Vonszolom magam, tán bírom,
Lábam helyén kövek,
Összeesek pillanaton.
(2021. február 06.)
YOU ARE READING
Verseim (vagy próbálkozásaim)
PoetrySziasztok. A saját érzéseim, "vágyaim" játszanak ezekben a szövegekben, amiket szinte már-már versnek lehet mondani. (Ha lennének hasonlóságok valami máshoz amit már olvastatok, az szerintem csak a véletlen műve, mert ezek a lelki dolgaim szinte.) K...
