~Talán szerelem?.. Cora|Colin

|1|

Cora Devlin vagyok, mások szerint egy bunkó paraszt vagyok, de nem tudják miért, azt hiszik csak nekik lehet problémájuk. Mindegy is.
Apukám elhunyt, mikor 9 éves voltam, egy betegségbe halt bele, azóta is nagyon hiányzik.
21 éves bátyám elköltözött, így csak hétvégén találkozunk.
Így anyukámmal élek, akit nagyon szeretek, legalább ő nem ment el..
Nem igazán vagyok az a visszahúzódó lány, vagyis néha. De csendes se vagyok, akivel akarok beszélek.
Nos, 11.es vagyok. Egy gimibe 20 percre tőlünk.
Nem vagyok az a nagyon barátkozós típus, nem is mindenki szimpatikus, mert sok ember felbassza az agyam, így csak egy barátnőm van, Lara és egy haverom Nate.

Hogy is kezdjem, utálok felkelni, reggel mindig leszólnak, hogy így úgy nézek ki mint emós, mert álmos vagyok, hát legjobb esetben csak visszaszólok. Pont leszarom mit gondolnak.

A gimibe belépve Lara-t megláttam, hogy fut ide hozzám. Lara sose fáradt. Fura egy lány, de szeretem.

-Halii.-

Szia Lara.

-Mi újság?-

Semmi nagyon. Figyu, Nate-el mivan mostanság? Tudod mindig a nagy nőcsábász focicsapattal van, megváltozott.

-Igen eléggé megváltozott, nem tudom mi van vele.-

Mindegy, azzal barátkozik akivel akar. Ha velünk már nem akar akkor nem.

-Te csak így elengeded?-

Mit tudnék csinálni?

-Hát nem tudom.-

Törim lesz, megyek. Szia.

-Hali.-

Szokásos hangzavar, a plázacicák nyávogása. Még a fülhallgatómon is áthallatszik ahogy nyávognak.

Amint Mr.Fox belépett mindenki bekussolt. Végre nem nyávognak.

-Jó reggelt!-

-Jó reggelt!-

Az óra közepén.
Nagyon unom a töri órakat, és megint mindenki ordít.

Tanár úr! Kimehetek mosdóba?

-Menjen.-

Persze nem mosdóba mentem, hanem a tetőre, az nyugis hely órákon.

Leültem a földre, és hallgattam tovább a zenét, és lehunytam a szemem.
Mire 3 perc után kinyitottam megpillantottam valakit.
Világosbarna haja a szép kék szemébe lógott. És mosolygott rám. Elég fuckboyos haja van.

-Szia.-

Te mióta vagy itt?

-Hát az biztos, hogy előbb mint te.- nevetett

-Miért vagy itt?-

Törim van, idegesítőek és ordibálnak az osztálytársaim. Mellesleg unalmas is az óra.

-Aha.-

És te miért vagy itt?

-Szeretek egyedül lenni egy nyugis helyen, így ide szoktam járni. De megzavartad az egyedüllétemet.

Nos, én is nyugis helyre szoktam jönni, és pont ide mindig. Érdekes, hogy csak most találkoztunk, talán beteg voltál. Vagy nem jártál be.

-Hmm szeretted volna ha előbb találkozunk?-

Álmom lett volna. -mosolyogtam ilyen iróniásan

-Ahh tudtam.-

-Egyébként hanyadikos vagy?-

11. És te?

-Végzős vagyok.-

Valahogy sejtettem.

-Valszeg azért mert jól nézek ki.-

Perszee.

Ezután elindultam vissza az osztályba.

-Hová mész?-

Vissza órára.

-Miért?-

Miért ne?

-Rossz a társaságom?-

Háát.

-Ahj.-

-Úgy is találkozunk még, nem úszod meg.-

Meglátjuk.

         Nos, eddig elég rövid, de ígérem lesz hosszabb is:D
De azért remélem tetszeni fog!