Kisfarkas | HP fanfiction

hetedik rész

Hangtalan léptek szelték a hetedik emeleti folyosót jóval a szilencium után.

Ash hevesen verő szívvel, talárja alatt testszín tornadresszt és fehér lábmelegítőt viselve igyekezett táncra alkalmas helyet találni a kastélyban. Frics vagy a macskája bármelyik pillanatban rátalálhat, és akkor garantáltan búcsút inthet a szokásos esti kijárkálásnak.

Kettesével szedte a fokokat a meredek lépcsőn, és csak remélni tudta, hogy Trelawney az éjféli órája óta már visszament a szobájába.

Óvatos mozdulattal felemelte a kilincsül szolgáló vaskarikát, és belökte a vaskos ajtót.

Hűvös levegő áramlott Ashre a torony oszlopai között. Csak a Hold világította meg a tájat. A csillagvizsgáló toronyból jól látszott Hagrid háza, a Tiltott Rengeteg, és a távoli hegyek.

Ash tánccipőt húzott, és a korlátot rúdként használva megkapaszkodott. Első pozíció. Második, harmadik, negyedik és az ötödikben megtart...

3 évvel ezelőtt - Párizs

– Ügyetlen kisegér vagy, Ashina Lupin! Milyen név ez egyáltalán? Még csak nem is vagy francia! – nevetett Genevieve egyre közelebb lépdelve a falhoz, ahogy a tánctanár kiment a teremből.

A bántó szavaktól a lánynak torkában dobogott a szíve, és nagyot nyelve hátrált a vele egyidős tánctársától.

– Nem is mondasz semmit?

Még két lépés hátra.

– Mi van, elvitte a cica a nyelvedet? Mégis hogy kerültél be ide egyáltalán? Apád olyan csóró hogy a temetést is hitelben fizettétek.

Ashinának elkerekedett a szeme, és egyre hevesebben vert a szíve.

– Gyáva nyúl! Állj ki ellenem ha mersz! – bökött felé Genevieve, és a hely Ash és a fal között meg is szűnt létezni. Ashnek ijedt sóhaj hagyta el a száját. – Gondoltam. Nem mersz. Egy nap talán felnősz hozzám. Vagy mégsem!

Azzal otthagyta.

Akkor annyira szeretett volna megszólalni. Elmondani hogy Genevievenek semmiben sincs igaza. Hogy ő nem gyáva nyúl, és nem is ügyetlen kisegér. És hogy épp annyira francia, amennyire az ő anyja is. De egy hang sem jött ki a torkán, őt pedig a világ leggonoszabb gyereke elkönyvelte csóró táncoslánynak.

Azóta sokat változott.

Felszólal magáért. Bátor. És ha egykor ő volt a nyúl, hát akkor most farkas. Erősnek érezte magát.

Ash Pierre-rel táncolt az operaházban. Együtt kezdték a balettet. Teljes összhangban voltak. Ezt mindenki látta. Viszont ahogy Ash eljött, Genevieve egyből megkapta Pierre-t partnernek. A lány most biztosan ezt is ráolvasná a fejére.

Ash megbűvölte a toronyban álló régi zongorát, és zongoratudásának híján az egyetlen dallamot ismételtette a hangszerrel, amit ő maga is le tudott játszani.

*

Draco Malfoy eközben a Mardekár klubhelyiségében járkált fel-alá, és egyre jobban idegesítette az őt bámuló Pansy, aki napközben is folyton a nyomában járt. Csak megsérült a keze. Nem mintha ennyitől már nem tudna gondoskodni magáról, még ha élvezte is a lány ugráltatását.

– Minden rendben, Drac? – nyávogta drámaian. Drac. Utálta ezt a hülye becenevet is.

– Most nincs kedvem ehhez – válaszolta hanyagul, és már el is tűnt a hálótermekhez vezető lépcsőfordulóban.

Pansy később ki is sírta miatta a szemét. Draco sokszor bunkón beszélt vele, de nem nagyon érdekelte a lányt, rosszul esett neki, de attól még ugyanúgy a megszállottja volt.

Draco szobájában már mindenki aludt, ketten horkoltak is. Elfeküdt saját ágyán, és a plafont bámulta. Állandóan járt az agya, egyszerűen nem tudott lenyugodni.

Leginkább az zavarta, hogy a letöltendő büntetést egyre kevésbé érezte büntetésnek. Ma korábban Ashina segített neki egy gyógynövényápoló-bűbájban, amit ő még nem tanult, mivel a Roxfort és a Beauxbatons tanórái nem éppen párhuzamosak. Ő maga pedig szó nélkül cipelte Ashina helyett is az összes gondozószert, még fél kézzel is. Múlthéten alig bírta megállni, hogy jól érezze magát a lány társaságában. Azon kapta magát, hogy mosolyog a megjegyzésein. De ez nem helyes. Ők ketten nem lehetnek jóban. Így hát elhatározta, hogy utálja.

Kiugrott az ágyából, visszament a folyosóra, megkereste a fal végében a két mozgó téglát, és azok benyomása után már el is tűnt a nagyapja által ásott titkos alagútban.

A szökésvonal a roxforti birtok udvarára vezetett, majdnem közvetlenül a tó mellé. Draco hanyatt dőlt a nedves fűben, és ahogy sok más estén is, a csillagokat bámulta.

Hirtelen valami furcsát hallott és ijedtében egyből felpattant.

Zene és léptek hangja?

Draco tekintete egyik kinti folyosóról a másikra vándorolt, mígnem meglátta a csillagvizsgáló toronyban az egy szem égő gyertyát, és egy vékony alak sziluettjét. Furcsa ugrásokat és fordulatokat csinált, mintha...táncolna?

Még sosem látott senkit odafent kijárás után. Draco kíváncsisága először be a kapun, majd felvezette őt egészen a torony ajtajához, ahonnan közelről is megleshette a rejtélyes alakot.

Kicsit belökte az ajtót.

Vöröses haj, vékony, kecses test...

Dracónak tátva maradt a szája.

Ashina Lupin?

Azzal a lendülettel vissza is csukta az ajtót, és villámgyorsan lesietett a lépcsőkön, vissza a klubhelyiségbe. Elégedetten levágta magát egy kanapéra.

Ashina Lupin kiszökik éjszakánként? Hát ez pazar, most már tudja a titkát.

De aztán, mikor pár nap múlva konstantálja, hogy a lány nem vette észre, hogy tudomást szerzett az esti sétáiról, valamiért úgy dönt, hogy nem is szól semmit, megtartja magának az információt, és az elkövetkezendő hetekben hagyja Asht kedvére táncolni éjszakánként. Az összes próbáját végignézi. Figyeli, ahogy nehéz mozdulatokat próbál egymaga kijavítani és megtanulni. Észreveszi, hogy a zongorázás nem megy túlzottan a lánynak, és hallgatja, ahogy az magában szitkozódik, mikor elront valamit. Néha, bár kimegy a birtokra, nem jelenik meg. Eltűnik pár órára. Talán ő is sétál. Draco látja, hogy valamiféle naplóba írogat. Fúrja a kíváncsiság, hogy mi lehet benne, de nem tudja meglesni, még amikor fényes nappal az ablakból kihajolva is próbálja elolvasni.

Reggelente is nézi, ahogy ott ül a griffendélesekkel. Sokszor fekete karikák vannak a szeme alatt, bambul és órákon is el-elkalandozik. De az sem kerüli el a figyelmét, hogy gyakran találkozik a tekintete az övével. Talán ő is gondol rá a büntetésen kívül.

Délután vagy kora este találkoznak a büntetésben. Beszélgetnek. Találnak közös témát, és jól érzik magukat. Ash sosem említi a táncot. Draco sosem említi a sétát.

Utána minden a régi, újból utálják egymást. Néha beszólnak egymásnak a folyosón. Csak a látszat kedvéért.