Véres Szerelem

A Tragédia - Második rész

    Eljött a nap. A nap amelyiken egy démon, egy újabb lelket fog a magáénak tudni. Egy lelket, amit még a mai napon Thomas Monroe birtokol. Nevelt fia, Taemin egész éjjel azon agyalt, hogy menthetné meg Thomas lelkét, de a Camille-lal folytatott beszélgetése után nem volt sok ötlete. Alkut kötni nem akart, mert megígérte Thomasnak és Camille-nak is, hogy nem teszi meg. Az egyedüli, véghez vihető lehetősége, hogy bízva erejében megtámadja Xelvoth-ot. Tudta jól, hogy az alkun kívül nincs sok esélye, egyedül végképp, de más ötlete nem volt.
    Miután elvégezte reggeli rutinját, a szobájából nyiló fürdőben, egy vérrel teli tasakot kortyolgatva indult Thomashoz, hogy beszéljen vele. Ahogy az ajtó közelébe ért, a két őr már nyitotta is ki az említett tárgyat. Thomas az asztalánál ült és látszólag nagy munkába temetkezett. Amint az ajtó becsukódott, Taemin közelebb ment.
    – Apám, hogy érzi magát? – kérdezte Taemin, de nem volt biztos, hogy így kellett volna szólítania a férfit.
    – Taemin – nézett rá Thomas, mosolyogva – El sem hiszed, mennyire örülök annak, hogy Camille a szökésed napján elhozott ide és hogy én nevelhettem fel, egy vámpírok között is különleges fiút. – mondta, a vámpír pedig nem értette, mire ez a nagy érzelgősség, elvégre nem Thomasnak kellene ezért örülni, hanem Taeminnek.
    – Uram, kérem. Nekem kell hálásnak lennem, azért amiért befogadott és nagyon megköszönném, ha ez nem búcsú lenne, bár tudom, hogy az.
    – Ne haragudj fiam, csak tudod, ha az embernek közeledik a halála, mindenről megváltozik a véleménye. – magyarázta a férfi. – De ha nem bánod Taemin, most szeretnék egyedül lenni, csak annyit intézz el, hogy a kaszinó ma zárva maradjon. – tette hozzá, majd Taemin bólintva kisétált a teremből.
    Taemin pontosan tudta mit fog tenni, ha Xelvoth a szemei elé kerül, de tervét, eszébe sem jutott megosztani nevelő apjával, ugyanis tudta, hogy a férfi megpróbálná lebeszélni őt. Azonban azt is sejtette, hogy saját ereje nem lesz elég, így úgy határozott, hogy napját megint a könyvtárra szenteli és szóról szóra ismét elolvassa a démonokról szóló könyveket, hátha talál valamit, amire előző nap nem figyelt fel. Reggelije után el is indult a városi könyvtárba. Ugyanazon az úton ment mint tegnap, felötlött benne, hogy akár autóval is elmehetne, de úgy érezte a tiszta levegő kitisztítja majd a fejét. Útközben rengeteg embert látott, akik látszólag gondok nélkül sétálgattak ide-oda. Taemin azt kívánta, bár neki sem a démonok miatt kellene a könyvtárba mennie és kutatnia. Azt szerette volna, hogy Thomas élete ne legyen veszélyben és hogy természetes halált haljon, mint minden más ember. De persze miért is lett volna ilyen könnyű? Taemin boldogságába a sors mindig beleszólt, amitől a vámpír már úgy érezte, hogy ő sosem lehet majd boldog, az élet semmilyen pontján.
    Az időjárás egy kissé borús volt, ami San Parlaban nem volt meglepő, azonban a könyvtárban, ahová a vámpír épp belépett, nyugalmat árasztó meleg honolt és a tipikus könyv- és papír illat, ami némi légfrissítővel keveredett. Ahogy becsukta maga mögött az ajtót, biccentett a pultnál álló viszonylag fiatal hölgynek, majd igyekezett összeszedni a tegnap olvasott, démonos könyvek mindegyikét. Leült egy asztalhoz és maga elé vette a "Démonok és Legendák" című művet, majd olvasni kezdte. Ez volt az a könyv, amit tegnap nem olvasott végig, mivel úgy hitte nem talál benne semmi használhatót, de jelenleg bármilyen információ jól jöhet. Az első öt fejezet legendákról szólt, leírta a démonok keletkezését, Luciferről is írt, majd ahogy lapozott egyet és elolvasta az alcímet, rögvest megbánta, hogy előző nap nem fejezte be a könyv olvasását. A fejezet a démon mentes életet foglalta össze, hogy egy átlagos ember mit tehet azért, hogy távol tartsa a démonokat a házától. A nagy részét a leírtaknak Taemin nem találta hasznosnak, elvégre Thomas már alkut kötött, viszont az utolsó pontot érdekesnek vélte:

"Egy névtelen férfi szerint, ha egy épület, vagy egy szoba bejárataihoz megszakítatlan só-csíkot szórunk, kint tarthatunk bármilyen erejű vagy méretű démont."