Serendipity |Jikook;Kookmin|

Első

-Faszom ebbe.-morgolódtam, majd a fejemre húztam egy párnát, hogy ne halljam az ébresztőm fulsüketítő zaját.

Csak tíz percet kérek az élettől, és felkelek, de látszólag az elöbb említett élet ezt nem akarja.

Taehyung hatalmas hangzavarral ront be a szobámba, majd a nevemet hajtogatva azt mondogatja hogy elfogunk késni az egyetemről, és ha ő mégegyszer késik Mrs. Lee órájáról az a nő ki fogja rugatni, és ő ezt nem akarja.

Még érdekelt is volna ez az egész, ha tegnap este nem ittam volna le magam a sárga földig, és nem hajnali háromkor estem volna haza.
Dehát az élet nem gyerekjáték.Főleg hogy már nem a szüleimmel élek, ami szívás.Segítenek nekem ha arról van szó, de éppen azért költöztem el, hogy önálló lehessek.

Ami a legnagyobb baromság amit egész eddigi életemben elkövettem.

De mindennek van jó oldala, sőt ennek nem is egy.
Az első, hogy elég nehéz lett volna bejárnom Busanból a Szöuli egyetemre.
A második, hogy sok új embert ismerhettem meg itt.
A harmadik, hogy bármikor elmehetek leinni magam, amikor csak akarom.

Mondjuk pont nem akkor kéne, mikor másnap óráim vannak.

Szóval igen, az élet néha nem gyerekjáték.
Illene felfognom így 24 évesen.

-Jungkook könyörgöm, kelj már fel.-dobta hozzám a ruháimat Taehyung, majd nemes egyszerűséggel lehúzta rólam a takaróm.

-Baszódj meg Tae.-üdvözöltem a legjobb barátomat, majd felültem az ágyon és a hajamba túrtam-Amúgyis, miert nem tudsz elmenni nélkülem?-ráncoltam a szemöldökeimet.

-Mert Mrs. Lee téged is kirúgat ha késel.És mivel jó barát vagyok felkeltettelek.

-Hű de köszönöm.-forgattam meg a szemeimet, majd felkeltem az ágyról és öltözködni kezdtem.

-Ha 10 perc mulva nem leszel az előszobában, elmondom mindenkinek hogy biszexuális vagy.-mondta majd azzal a lendülettel el is hagyta a szobámat.

Ja, mondjuk ezt elfelejtettem mondani.Tényleg biszexuális vagyok, nagyjából már egy éve.
Egy bulin akaszkodott rám egy csávó, akitől ha akartam sem tudtam volna elszakadni.Valamiért bejött nekem, és akkor ezt eléggé furcsáltam, de nem undorodtam tőle egyáltalán.
Aztán eléggé egymásba gabalyodtunk, így hazahoztam.Mondjuk úgy, hogy utánna is összejártunk, aztán érzéseket is kezdtem táplálni a srác felé, de amikor közöltem vele ezt, felháborodva kisétált az életemből.
Azt mondta, neki ez nem fér bele, ő csak a stresszt levezetni járt hozzám, nem jelentek neki dugásnál többet.

Szóval igen, azóta nem keresek senkit magam mellé, elvagyok így egyedül is.
Nem nagyképűség, de sokan vannak oda értem az egyetemen.Annyi facebook üzenetet kapok, randikat ajánlanak fel, kaptam már olyat is, hogy valaki fizetett volna azért, hogy lefeküdjön velem.
Ekkor csináltam magamnak egy másik facebookot, ahol csak a barátaim és a közeli ismerőseim vannak, így nem kell ilyenekkel törődnöm.Néha belépek a régibe, és végigpásztázom az üzeneteimet, de diáklányokon kívűl semmi érdekeset nem találok.

Ahogy Taehyung azt mondta, 10 perc elteltével már a cipőmet húztam fel a lábaimra, és készen álltam egy újabb unalmas napra.

-Ma te vezetsz.-dobta nekem oda a kocsikulcsot Taehyung, majd meg sem várva kilépett a házból.

-Nemhinném, hogy kiment belőlem még az alkohol de legyen.Úgyis van kedvem meghalni.-ültem be az autóba, majd Taehyungot megvárva beindítottam a járgányt.

Szerencsére (vagy annyira nem szerencsére) épségben megérkeztünk az egyetemhez, de kb öt percünk maradt, hogy beérjünk, így futásnak eredtünk az előadó felé.