Egy lány akinek a múltja homály. Nem tudja ki/mi is ő valójában.
Egy baleset. Egy tűzbaleset. Vagy esetleg nem is baleset volt hanem gyilkoság? Egyet tudok a nevem Davina Faith Wolf és meg akarom tudni, hogy ki vagyok. De az élete, gyökerestől felfo...
Reggel kedvetlenül keltem fel. Megcsináltam a reggeli rutinom és elindultam a suliba közben a tegnapon agyaltam.
Akármennyire is nem akarom beismerni rosszul esik, hogy nem bíznak bennem. El kezdtem kötődni a falkához akármennyire is nem szerettem volna.
A suliba érve észre vettem a falkát de nem mentem oda hozzájuk. És nem is köszöntem nekik. Csak elmentem mellettük mintha nem is ismerném őket. Tartom a szavam. Mivel nem bíznak bennem én már nem segítek nekik. Semmiben.
A szekrényemhez sétálva éreztem a falka tekintetét magamon, de nem törődtem vele. Megnéztem mi az első órám. Történelem. Eddig Mr. Yukimura volt a tanár de mivel ők leléptek gondolom új tanár lesz.
Ahogy a töri teremhez értem becsengettek. Leültem a helyemre és vártam, hogy belépjen az új töri tanár. De ez nem történt meg. Helyette az igazgató lépet be.
-Sziasztok gyerekek. Az első órátok elmarad mivel a történelem tanár hiányzik. Nem küldök be helyettesítő tanárt -mondja a betanult szöveget és kimegy. Persze, hogy azt mondja, hogy a töri tanár hiányzik. Nem mondhatja azt, hogy nincs töri tanár mivel az előző hirtelen lelépett. Én megvártam csendben a kicsengőt. Miután kicsengettek a szekrényemhez léptem és elkészültem a kövi órához.
De hirtelen mindenki gondolatát egyszere kezdtem hallani. Ami annyit jelent, hogy egyre jobban kezd túlnőni rajtam az erőm. Mert igen. Tudok mások fejében olvasni. De nem szoktam. És amikor kezd túlnőni az erőm akaratom ellenére hallom mások gondolatait. Pont mint most. Ami nem jó. Nagyon nem. A fejemhez kaptam a kezem mivel a sok gondolattól el kezdett fájni a fejem. Éreztem hogy el kezd izzani a szemem de nem pirosan. Hanem narancssárgán. Ez a boszi erőm jellemzi.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Egyre jobban hallottam az emberek gondolatait és ez kezdett megőrjíteni. Ha nem tűnök el innen akkor nagy baj lesz. De ekkor valaki megállt mögöttem
-Hé Vina jól vagy?-kérdi Scott.
-Nem-mondom miközben lehunyom a szemem. Nem veheti észre hogy milyen színben izzik mert akkor nagyon nagy bajban leszek.
-Hé mi van? Miért nem nyitod ki a szemed?-kérdi.
-Hívd ide Allisont-hagyom figyelmen kívül a kérdéseit.
-Miért?-kérdi
-Csak hívd-mondom.
-Nem. Ameddig nem nézel rám-mondja mire nagyon felhúzott. Érzem, hogy az erőm kitörőben de ekkor megjelenik Son (Allison). Válaszoltam volna de ekkor hirtelen nem hallottam senki gondolatát. És a fejem se fájt. Mintha az előző percek meg sem történtek volna.
-Tessék-mondom miközben rá nézek-igy most már jobb?-kérdem.
