Titkos szerelem

A szülői gondviselés

Sziasztok! Ismét itt egy rész. Remélem tetszeni fog nektek. Jó szórakozást!
————————O-O————————
- Hetek, hónapok, akár évek is lehetnek rossz esetben. - húzta meg magát Kaalki.
- MI??! - kiáltottak fel mind az öten egyszerre.
- É-é-és ezt eddig miért nem mondtátok senkinek - kérdezte mérgesen Emma.
- Hát...mindenki olyan boldog volt..és nem akartuk elrontani. - mondta Sass.
- Nah jó. Akkor ti hárman kezdjétek el a munkát, most. Úgy helyezkedjetek hogy ne zavarjatok senkit. Menjetek haza és ott csináljátok, többiek...- és erre az összes kwami megjelent Marinette előtt - segítsetek nekik mindenben amit kérnek. Ezeket a gyerekeket haza kell jutatnunk.

A többiek csak álltak és néztek. Főleg Plagg, aki nem gondolta volna hogy a többi kwami ennyire hallgat Marinettere.
- Na ilyet se látni minden nap. - tette hozzá Adrien.
- Ugye? Nagyon menő. - mondta bólogatva Hugó.
Ekkor Marinette a gyerekek felé fordult leguggolt hozzájuk és Adrient is oda hívta.
- Na figyeljetek ide. - kezdett bele Marinette - Tudom ez így kicsit ijesztő de ahogy ismerem magunkat biztosan felkészítettünk titeket ilyen helyzetekre... - erre a gyerekek csak bólogattak - nem tudjuk mikor tudtok haza jutni de itt is biztonságban vagytok es vigyázunk rátok.
- Pontosan - egészítette ki Adrien - Ugyan úgy bánjatok velünk mint a rendes...-itt meg akadt mert nem tudta hogy mondja el - öhm...rendes velünk vagy értitek na és ránk is ugyan olyan mértékben számíthattok mint a felnőtt énünkre.

Ezután ettek, ittak kicsit beszélgettek es tv-t is néztek és ezek után elmentek lefeküdni. A három gyerek együtt aludt a kihúzható nagy kanapén és Marinette és Adrien a francia ágyon. Adrien magához ölelve Marinettet feküdt de észre vette hogy a lány nagyon nyugtalan.
- Mi a baj, úrnőm? - kérdezte a fiú mire Marinette oda fordult.
- Csak...- szólalt meg ijedt hangon - itt vagyunk, még 20 évesek se vagyunk és már tudjuk hogy gyerekeink lesznek. Ez persze szuper csak biztos alkalmas vagyok én a szülőségre? Úgy értem, tudod milyen vagyok. Kétbalkezes és néha egy kis kwamival sem bírok elbánni. Ha egy kwamival nem tudok akkor egy gyerekkel hogy tudnék? - ijedt meg a lány.
- Na na, nyugi. Minden rendben. Még sok idő van addig amíg te gyereket fogsz szülni. És szerintem te már most a legalkalmasabb szülő lennél a világon. Kétbalkezes?! Kérlek, amit terepen csinálsz olyat egy kétbalkezes nem csinál de ne vegyük most a szuperhősködést. Te ruhákat tervezel, főzöl, szuperhősködsz. Igazi anyának születtél. Ennyi dolgot egy ember nem tud megtenni. Te csodálatos anya vagy, lennél, és leszel. Marinette hozzád hasonló lánnyal életemben nem találkoztam. Gyönyörű vagy, okos, kreatív, segítőkész és még soroljam. Ezek a gyerekek imádnak. A jelenben és a jövőben is. Tökéletes leszel nekik és tökéletes leszel nekem. - fejezte be a fiú és bűbájosan mosolyogva ránézett.
- Imádlak - és megcsókolta....
Folytatjuk...