A Szerelem Titkai

15. rész

-mi előtt el kezdeném, szeretnék fel hívni egy számomra különleges személyt. -mondta a mikrofonba. -Evelin! Gyere fel kérlek. -mondta mire mondatát egy hatalmas sikoly követte a közönség jóvoltából.

-menj már! -nézett rám Emma mire bólintottam és fel mentem. A kezembe nyomtak egy mikrofont is.

-ne már Peti én nem tudok énekelni! -néztem a szemébe.

-nem érdekel. Kérlek énekeld el velem! -nézett rám cuki boci szemekkel.

-jó legyen! -adtam be a derekam. -sziasztok! -szóltam bele a mikrofonba mire mindenki sikítozni kezdett. El indult a szám.

-Azt mondod nem kell többé már, túl sok a seb nem gyógyul fáj, úgy érzem mintha a szívemet vernék át. -kezdte el Peti, majd énekelte végig. Aztán jött Karola része. Itt az idő. -mondtam magamba. Mindenki némán várta hogy kezdjem.

-Tudom hogy ugyan az az álmunk. De nem értem hogy mire várunk. Mindent meg ígértél nekem, hogy itt leszel végig hogy fogod a kezem. De mindig okot adsz hogy féljek, jössz és az újabb esélyedet kéred. Nem tudom mit kezdjek veled, el szeretném hinni mellettem a helyed. Békében élni, ez nem nem cél. Maradjunk együtt akármi történt, mert egymást imádjuk még is meg bántjuk, azt hagyjuk amitől nem másik úgy fél. Most győz meg győz meg , hogy kérjek még belőled, most győz meg győz meg. -énekeltem.

-úgy hogy kérlek, ne hagyd még ezt. Ne hagyd hogy el menjen, ne hagyd hogy el vesszen. -énekeltük együtt végig egymás szemébe.

Mivel ez volt az utolsó szám mind ketten le jöttünk a színpadról.

-ez oltári volt!! -ujjongott Emma.

-tesó, tud valamit a csaj. -mondta Miló, Petinek.

-ugyan, olyan jó csak nem lehetett. -nevettem.

-dehogynem! Iszonyat jó hangod van bébi. -csókolt meg Peti.

A srácok még el mentek fotózkodni a fanokkal, mi Emmával addig ittunk valamit.

Mikor végeztek haza indultunk. Otthon le fürödtünk majd egymás karjaiban aludtunk el.

Tényleg ez volt életem legszebb hétvégéje.