Szerelem és más bajok...•~Neymar Jr.~•

5.

Mikor beértünk a kórházba mentem volna be én is de az orvosok nem engedtek be.
-kérem itt várjon nem jöhet be.
-de muszály be mennem..
-kérem értse meg nem lehet.
-rendben de ha van valami csak szóljon.
-rendben van majd ha lesz valami értesíteni fogom.-majd az orvos elment én pedig ott ültem a vizsgáló előtt és imádkoztam,hogy Neynek ne legyen semmi baja.
Ha valami baja lesz én esküszöm én megölöm Thiagot de,hogy juthat ilyen valakinek az eszébe féltékenységből és
azért mert azt mondtam neki, hogy nem jobb Neymarnal és ezért fellöki úgy,hogy lehet valami komolyabb sérülése is.
De ez nem változtat a Thiago iránti utálatomból sőt még jobban utálom mint ezelőtt.

Gondolataimból az orvos szakított ki.
-Jo napot! Maga Santos úr hozzá tartozója.
-igen de van valami probléma?
-van egy jó és egy rossz hírem.
-kezdené a jóval kérem.
-szerencsere Santos úrnak semmi komoly baja nincs.
-és a rossz hír?-kérdeztem félve nehogy az legyen amire gondolok.
-még komában van.
-azt hittem valami súlyosabbról van szó de ne értsen félre azt hittem hogy emlékezet kiesés vagy valami ilyesmi de szerencsére semmi nagy baja nincs.
-rendben én megértem.
-és bemehetek hozzá?
-természetesen erre tessék-mutattot a kórterem felé.
Mikor be értem elkapott a sírás még soha nem láttam így majd oda ültem az ágy mellé és megfogtam a kezét.
-szia szivem,tudom ezt most nem hallod de nagyon aggódtam érted nagyon féltem,hogy valami komolyabb bajod de szerencsére most már minden renben van.
-de hallom amit mondasz-szólalt meg én meg ráemeltem a tekintetem.
-úgy örülök,hogy már felébredtél!-kezdtem el újra sirni de most az örömtől
-nagyon szeretlek Lola!
-én is nagyon szeretlek téged!-mondtam-de nem fáj semmid ne hozzak valamit?
-ne ne nem kell jól vagyok csak egy kicsit fáj a fejem de nem vészes.
-akkor jó várj meg elmegyek az orvoshoz és mindjárt itt vagyok!
-Lola nem tudok elmenni mert itt kell feküdnöm!-mondta nevetve.
-ja igen tényleg na de sietek.-gyorsan elmentem az orvoshoz és vele mentem vissza.
De azt láttam hogy Neymar sehol.
Várjunk 2 perce még itt feküdt. Hová tűnt? Remélem nem ment el mert akkor idegbajt kapok.
Nyílott az ajtó ő lépett ki rajta.
-te hol voltál?-kérdeztem.
-a mosdóban?!
-ja akkor nem szóltam.
-de miért kérdezed?
-nem mondtam semmit meg se hallotad.
-oké oké.
-Jo napot Santos úr,hogy érzi magát?
-Jo napot és köszönöm jol vagyok de lenne egy kérdésem!
-csak nyugodtan-mondta az orvos.
-ma már haza mehetek?
-persze amint megjöttek az eredmények!-és pont akkor hozták az eredményeket.
-itt is vannak az összes vizsgálat eredménye negatív ami azt jelenti semmi komoly baj nincs.
De ha valami gond lenne nyugodtan jöjjenek.
-köszönöm doktor viszlát.-majd kimentünk az ajtón és beszálltunk a kocsiba.
-beszéltél Thiagoval?-kérdezte a kocsiba Neymar.
-nem miért beszéltem volna vele? Te is tudod hogy egy paraszt.
-hát igen.
-de ha valami komolyabb bajod lett volna akkor én megöltem volna!
-de látod nem kell megölnöd meg különben is majd én megölöm.
-na na na te szépen majd otthon leszel velem és nem mész sehova!
-rendben de akkor az van amit én akarok!
-talán!
-hogy mondod nem hallotam jól?
-jo legyen az lesz amit csak akarsz!
-amit csak akarok?
-i..igen-úgy érzem ezt még megbánom.
-oké-mondta ravaszul.
És mikor beértünk a házba megcsörrent a telefon Kylian hivott.

-igen Kylian mondjad!
-hello csak azért hívlak, hogy Ney jól  van?
-igen adom a telefont neki.-atadtam neki a telefont és elmentem kaját csinálni.
Mikor vissza értem az én dragám telefonnal a kezében ott aludt olyan cuki volt, hogy nem volt szivem felkelteni.
Majd be feküdtem mellé és én is el aludtam.
Valamikor este 10 körül zörgést hallotam így le mentem aztán Neyt megtaláltam a konyhában amint valamit keres.
-Mit keresel szivem?-kérdezem miközbe rá néztem.
-ohh csak fájdalom csillapítót mert fáj a fejem.
-itt van.-nyitottam ki a kis szekrényt amibe vannak a gyógyszerek.
-ja hogy ott vannak.
-mutasd hadd nézzem meg a fejed.
Oda tettem a kezem és végig húztam óvatosan a kezem a fájós részen mikor valami nedves ér a kezemhez.
-szivem vérzik a fejed, gyere teszek rá valamit.
Mivel a homlokánál van a seb így le tudom ragasztani.
-most ez egy kicsit csípni fog!
-rendben.
Mondta majd oda tettem a fertőtlenítős zsepit.
-auu.
-bocsánat de,máshogy nem megy kicsim.
-semmi baj de gyere mennyünk vissza aludni mert álmos vagyok.
Vissza mentünk a szobába és befeküdtünk az ágyba majd a csatár a fejét a mellkasomra helyezve feküdt le.
Én puszilgattam a fejét és a hátat simiztem.
Ő pedig el is aludt, szegénykémet sajnálom pedig nem érdemli meg,hogy szenvedjen.

Másnap reggel:

Mozgolódásra keltem valahogy az éjszaka folyamán én kerültem Neymar mellkasára.
-jó reggelt -mondta a cuki rekedtes hangján.
- jó reggelt neked is,hogy aludtál?
fáj még a fejed?-kérdeztem tőle.
- igen jól aludtam és nem már nem fáj a fejem de az biztos,hogy még 2 hétig nem játszhatok amit nagyon is sajnálok, de ezek a meccsek nem is olyan fontosak.
-értem de ma mit csinálunk?
- nem tudom majd még ki találjuk.
-okes.

Neymar szemszöge:

Mikor este lementem a konyhába akkor nem is fajdalom csillapítót kerestem hhanem a szerelmem ajándékát raktam el ugyan is 2 nap múlva lesz 28 éves csak 1 évvel idősebb nálam de ha nem tudnám,hogy 27 éves akkor ilyen 20-nak tippelnem.
De az ajándékom egy gyönyörű szép
nyaklánc ami egy szivet formál és bele van írva a monogramúnk és a dátum amikor össze jöttünk, az az
"LM❤NJR" alá pedig a dátum,
"2017.06.28"
Most jelenleg 1 hete vagyunk együtt.
Szerencsére sikerült eldugnom az ajándékát mielőtt leért.

Azt tervezem mára,hogy elviszem az egyik  kedvenc helyemre itt Párizsban.
Ezért irány a Szajna partja.
Ott szeretek sétálni és elfeledni a rossz gondolatokat/emlékeket.
-szivem öltözz és menjünk el valahová.
-okes jó 5 perc és készen vagyok-ment fel az emeletre.
-gyönyörű vagy!-csókoltam meg.
-köszönőm,de hova megyünk?
-egy gyönyörű szép helyre!-mondtam majd elindultunk ki az ide, hozatott kocsiba mert én nem vezethetek vagyis, de csak a drága szerelmem nem engedi mert fél, hogy rosszul leszek vagy valami.
Útközben beszélgettünk és nagyon sok mindent tudtam meg pl: a kedvenc virága a vörös rózsa, és a kedvenc étele a spagetti ,pont amit olyan jól eltudok készíteni.
Az idil pillanatot a telefonom csörgése zavarta meg.
- szivem oda adod a telefonomat ott van- mutattam a telefonra.
- persze- elvette a telefonomat és megnézte,hogy ki az.
- ki az a Bruna M.?- jaj istenem ne ne ne.....ezt nem hiszem el.
- ő az akivel veszekedtem a múltkor mikor ott voltál!- magyaráztam.
- és nem veszed fel?- kérdezte.
- nem mert nem vagyok rá kíváncsi és, amúgy is megint jönne magyarázkodni, de a múltkor is megmondtam neki,hogy hagyon békén mert ez nekem már túl sok és szeretnék boldog lenni méghozzá veled Lola!-fogtam meg a kezét.
- én is ezt szeretném -mondta majd rám hajtotta a fejét.
-nagyon szeretlek!-mondtam majd lágyan megcsókoltam a lányt,aki persze viszonozta a csókot.
- én is nagyon szeretlek!
-na gyere velem.-kiszálltunk a kocsiból és elindultunk a folyó melletti sétányra.
-nagyon szép ez a hely,hogy tálaltál rá?
-mindig ide jövök kiszellőztetni a fejem.
- értem mert csodàlatos ez az hely.
Majd megfogtam a lány kezét és elkezdtünk sétálni. Nagyon jól éreztem magam a szerelmemmel.
Elindultunk haza mert ma megy vissza a családjához.
- megjöttünk-mondtam majd kiszálltam a kocsiból és segítettem neki kiszállni
- nem akarok haza menni!-mondta keservesen.
- tudod mit van egy ötletem!-szólaltam meg.
- igen halgatlak.
- mi lenne ha most haza mennél és elmondanád a szüleidnek, hogy együtt  vagyunk utána pedig ide költözöl.-mondtam.
- hát az első feltételben nem vagyok biztos de a második az tetszik.
- de akkor én is bemegyek veled és elmondjuk együtt, mit szólsz hozzá?
- rendben van.-mondta majd elmosolyodott.-szivem?
- igen?
- köszönöm.
- de ugyan mit én köszönöm, hogy elfogadtad.- léptem oda hozzá és megcsókoltam.
Bementünk a házba és felmentem átöltözni, mikor a telefonom megint csörgött. Na jó most az egyszer felveszem neki és megmondom, hogy hagyon békén.
- nem megmondtam neked eleg világosan, hogy ne hívj fel?-.mondtam és meg se vártam hogy megszólaljon.
- de de...- nem jut szóhoz.
- nincs de ne hívj fel érted?
Megmondtam már, hogy nem szeretlek nem fogod fel? 3x is megcsaltál és én megbocsátottam neked. De most nem elég volt hagy békén ne keress ne írj ne hívj. Én már boldog vagyok mással.
- csak nem a múltkori ribancra gondolsz?
- mi van ha igen? és ne merd sértegetni!
-most komolyan már fel is szedted?
Hhh mit is vártam Neymar Da  mindenkit meghódító Juniortól?
- utoljára mondom, hogy ne hívj fel, ne zaklass, ne sértegess.-.majd amint elmondta neki lecsaptama telefont és bedőltem az ágyamba.
Akkor jöttem rá, hogy csak átöltözni jöttem fel.