Álom a valóságban (BEFEJEZETT, rövid)

1. fejezet

Autóbaleset után iskolába mentem.
Minden egy átlagos napon kezdõdõtt, aznap gyalog mentem iskolába. Padtársam, egyben legjobb barátnõm, Molli mellé leültem. Elsõ óránk kémia volt, melyen 4-en kellett lenni, Molli, Hardin, Jack és én egy csoportban voltunk. Fél órát kaptunk hogy bemutassunk egy kisérletet, Jack és Molli nekiláttak, Hardinnal kettesben maradtunk kicsit és beszélgettünk.

Mikor mindenki más bemutatta rajtunk kívül a kísérletet kicsengettek. Tanár azt mondta következõ órát a kisérletünkkel kezdjük. Szünetben Hardin oda jött hozzám és megkérdezte lenne-e kedvem délután a parkban találkozni, én igent mondtam és mosollyal az arcán ment vissza a padhoz. Nagyon dobogott a szívem, csak úgy lüktetett. Álmodozásom közepedte becsengettek tesnevelés órára. A tesnevelés tanár azt mondta ezen az órán bármit csinálhatunk, csak mozogjunk. Mi Mollival azt terveztük, hogy kézilabdával dobunk egymásnak kapura, eközben a fiúk is beálltak. Fiúk egymásnak passzolgatták a labdát. Jack véletlen fejbedobta Tessat.

Mollival oda siettünk és felvittük a védõnõhöz és azt mondta pár napig jegelje a fejét.
Miután visszamentünk óràra Jack megkerdezte, hogy annyira nem esett-e baja. Mondta Molli hogy nem, csak pár napig jegelnie kell. Kicsengettek mi meg visszamentünk az osztályba és Hardinnal beszélgettem, nem is kell mondanom hogy majd kiugrott a szívem a helyerõl mikor rám nézett avval a két kék szemével. Elgondolkodtam azon hogy mi lenne akkor ha bevallanám neki mit érzek. De végül nem mondtam el. Matek órára készülõdve találtam egy levelet a füzetemben. Ez állt benne: "kedves Elizabett, nagyon remélem, hogy délután tudunk találkozni, nagyon fontos dolgot szeretnek mondani, aláírás:Hardin". Elmosolyodtam mikor elolvastam, Hardin közben végig engem nézett és mosolygott.
A tanárnõ bejött és elkezdte tartani az órát. Nem mondom hogy nagyon izgalmas volt mert dogát írtunk, de a maximumot kihoztam magamból.

A dolgozat írást félbeszakítva igazgató nõ jött be és közölte hogy új osztálytárs fog jönni. Kiment az igazgató és óra után Norman belepett a terembe, új diáktársunk. Ha ki fejezhetném magam úgy hogy Molli elsõ látásra szerelembe esett, akkor megtenném. Norman bemutatkozott az osztálynak, hogy honnan jött, hány éves, mit szeret csinálni. Pár percre oda mentem hozzá beszélgetni, hogy kicsit jobban megismerjem. Molli is csatlakozott a beszélgetéshez, én pedig kettesben hagytam õket. Oda mentem Hardinhoz aki megölelt, olyan gyorsan vert a szivem, hogy majd kiugrott a helyérõl. Miután elengedett meg kérdezte nincs-e kedvem ma mellette ülni.

Mollit meg Norman mellé ültették, Jack egyedül épp úgy mint Tessa. Bejelentették, hogy haza lehet menni következõ óra után. Biologiával zártuk a napot, amin filmeztünk. Ősszepakoltunk és mindenki haza indult. Hardin haza kísért, én gyors megebédeltem és visszamentem hozzá. Mire lementem addigra ott beszélgetett pár haverjával, persze õk nem jöttek velünk. A parkban leültünk egy padra és beszélgettünk. Nagy nehezen kinyögtem neki, hogy bejön nekem. Elmosolyodott és csak ennyit mondott: "örülök hogy te is így érzel" , és szép lassan megcsókolt. A hasamban olyan volt mintha ezernyi pillangó repkedne, szívem meg feltõltõdött tetõtõl talpig szeretettel. Nagyon boldog voltam. Ez számomra a lelkemben egy újabb világot hozott létre. Ráébresztett arra, hogy milyen igazából tiszta szívbõl szeretni egy adott személyt. Ezután megkérdezte hogy: "leszek-e a barátnõje".

Nagyon boldogan azt feleltem hogy igen leszek, egy jó hosszú ölelés után hazakísért. Otthon Mollinak elmeséltem a parkban történteket és még 2 óráig beszélgettünk, majd este felé még egy filmet megnéztem és elmerültem az álmok birodalmába.

Másnap boldogan keltem fel a tegnapi nap után. Megkérdeztem Hardint, hogy nincs-e kedve átjönni és akár nálunk aludni. 5 perc után már szólt a csengõ, mikor kinyitottam az ajtót Hardin állt elöttem egy szál rózsával. Kifutottam hozzá és szorosan megöleltem. Bele néztem a szemébe és csak úgy csillogott mint a csillag az égen. Bementünk a házba, legelõszõr megnéztünk egy romantikus filmet, hogy kicsit elüssük az idõt.
Közben Layla a kutyám oda feküdt mellém, közben Hardin vállára rádöltem.  Mosolygott rám és megölelt. A film után kitaláltuk mi lenne ha valahova elmennénk közösen sétálni. A közeli tó környékére esett a választásunk, annyira a háztól nincs messze.

  A naplementét a napozóágyra kifeküdve néztük végig, gyönyörū szép volt. Este felé azért haza mentünk hogy ki pihenjük azt a hosszú sétát, amit kellemesen töltöttünk. Csináltam gyorsan egy kis vacsorát, amit közösen megettünk. Nap zárásaként megnéztünk egy horror filmet, ezután nyugovóra tértünk.

Reggel esõ kopogasra keltünk, annyira nem õrültünk neki de erõt vettünk magunkon és kimentünk egy kávét inni.
G

ondolkodtunk ilyenkor mit lehetne csinálni amivel egy esõs napot el lehetne tölteni. Hardinnak eszébe jutott hogy át hívhatnák a barátaikat. Rákérdeztünk; Mollira, Tessara, Jackre, Normanra. Tessan kívül mindenki ráért. Kicsit elszomorodtunk hogy Tessa nem tud jönni, de annak ellenére a többieknek örültünk. Pár perc múlva már ide is értek.
Jack kitalálta hogy felelsz vagy merszezzünk.
Én kezdtem, egy jó darabig játszottunk, kiderült hogy Normannak tetszik Molli, ezért összejöttek.
Szegény Jack egyedül maradt.
De nem bánta, hisz van barátnõje, csak nem az osztályból.
Délben mindenki hazament, egyedül Hardin maradt velem.
Mindentõl óv, úgy félt mint egy apa és teljes szívével szeret. Soha nem hagynám el semennyi pénzért.
Jobb párt nem is kívánhatnék.

Míg én a gondolatommal és Laylaval voltam elfoglalva
Hardin addig megcsinálta az ebédet, majd szépen mõgém lopódzott és megölelt.
Majd elkezdte csókolgatni a nyakam.
Layla hirtelen a nagy semmiben elkezdett ugatni. Ijedten néztünk oda, de nem láttunk ott semmit.
Közeledett az este, ezért a szobába mentünk és le ültünk az ágyra a csillagokat nézni. Amik nagyon fényesen ragyogtak, de Hardin szeménél nem jobban mikor rám néz. Layla is eljött hozánk a szobába és nézte a csillagokat míg le nem csukta szemeit... Egyszer csak egy álom világban tértem magamhoz. Nem gondoltam volna, hogy egy világban éledek, ami teljesen olyan mint a valóság.

De egy olyan furcsaság fogadott, hogy Norman nem Mollival, hanem Tessaval volt együtt.
Talán lehet valóság, vagy csak álmodom?-ez a gondolat furdalta a lelkem.
Ezen gyötrödtem egész éjszaka, sehogyan se tudtam ki verni a fejembõl akárhogy probálkoztam. Majd a gondolkodást abbahagytam, és úgy döntöntöttem álomra hajtom a fejem.