A boldogság számomra...

-9-

A napok csak teltek és teltek. Sőt már 5 nap eltelt mióta legutóbb találkoztam a Walton-okkal. Teljesen őszinte leszek most veletek hiányoznak.
Jaylával napi szinten tartom a kapcsolatot. Nem telik el úgy nap hogy ne facetime-oznánk. Ez a tény eléggé nyugtató. Viszont Javonról semmit nem tudok. Még az sem biztos hogy életben van. Végül is ugyan úgy felszívódott mint Jaden, az iker testvére.

A napokban csak lazultam. Az összes filmet megnéztem ami fent van Netflixen. A családommal töltöttem időt, de már hiányzik Jayla energiája, Javon ölelése és még Jaden hülyülése is.

Ma viszont nem keltem oly nagy mosollyal az arcomon. Kint a szomszéd kutyája ugatott. Ami valljuk be eléggé lehangoló tud lenni egy nyári napon. Mert most érted ősszel minden reggel erre kelek de nyáron iii nem. Másrészt 
ma is azzal a reménnyel keltem hogy van valami hír Jav felől, de még ez se valósult be. Mikor kikeltem az ágyamból összeszedtem magamat. Egy gyors outfittet összedobtam, megfésülködtem, fogat mostam és csak az ilyen szokásos dolgokat végeztem.
Mikor leértem a lépcsőn, anyáék sehol sem voltak.
Egy kis levelet találtam a konyha pulton, amibe anyu azt fogalmazta meg hogy ő dolgozik Layla pedig az unokatesóméknál van.
Fenomenális!-gondoltam magamban miközben magamba tömtem egy vaníliás joghurtot.
Az unalom majd meg@lt, szóval gondoltam ráírok valakire. A választásom Javonra esett.

Lucy.y: szia Javon mizu?
Javonwalton: szia Luc semmi érdekes veled?
Lucy.y: velem sincsen több minden:/
Jawonwalton: amúgy hogy hogy írtál?
Lucy.y: 5 napig szinte azt sem tudtam hogy élsz e vagy halsz?!
Jawonwalton: Oh hát igen régen beszélgettünk, FaceTime?
Lucy.y: okés, hívj<3

Szívem a torkomban dobogott, ha le nem állt. Pulzusom is az egekbe szökött miközben vártam Javon bejövő hívását. Meg kell mondjam nem kellett rá sokat várni.
Sziaaa!-kiáltottam bele a telefonba
Sziaa-köszönt vissza Javon
Hálálra unom magamat!!Segíts!-szólaltam meg
Rendben!-szólt a telefonba majd ki nyomott

Na ezzel sokat segített mondhatom. Gondolom mennie kellett valahova vagy ki tudja. Miután Javon letette a hívást, újból a tik tokot kezdtem el bújni. Mint azt szinte minden nap tettem. Egy olyan tíz perc telt el miután csak az ajtó nyitódását hallottam.

Szia anya!-kiáltottam a szobámból
Szia drágám!-hallottam egy hangot ami egyre csak közelített a szobámhoz
Az ajtóm kinyílt.

Szia anyu!-szóltam mikor az ajtóm kinyílt
Akkor inkább apu!-hallottam meg Javon hangját aki rögtön ágyamhoz lépett
Ne már!!-sikítottam fel miközben mind a kettőnket elkapta a röhögő görcs
Na jól van elegem van belőled.- álltam fel az ágyamról mérgesen
Inkább örülj hogy nem halsz bele az unalomba.-mondta Wanna és átölelt
A mai ölelése más volt. Érzelmekkel volt tele. Éreztem hogy most valami történt. Viszont ezeken kívül illatát még mindig úgy szívtam magamba mint valami drogot.Mikor elváltunk egymástól leültünk az ágyamra.
Na és most a terv?-kérdezte Javon
Gyere megyünk sétálni.-rángattam fel Javet az ágyról
Csuklóját megragadva húztam ki a házból. Mikor megragadtam kezét az összes pillangóm elkezdett feléledni és mind ez még csak a kezdet volt úgy látszik.
Mikor kirángattam a házból elkezdtünk futni. Nem tudtuk hogy hova futunk csak futottunk. A semmibe, vagy valahova. Egy olyan 5 perc futás után mind a ketten rendesen kifáradtunk. Javon szemeimet fürkészte, ami még több pillangót nyomott a hasamba. A szemkontaktus felvéve, Javon szája mosolyra húzódott. Szemébe 1 percig bámultam,  ezek után tekintetemet elkaptam és csak elmosolyodtam.
A percben Javon most az én kezemet ragadta meg és futni kezdett.

Hová megyünk?-kérdeztem érdeklődően
Neked most csak annyit kell tudnod hogy az egyik kedvenc helyemre.-próbált választ adni

Még 10 percig sétáltunk, amikor egy kisebb domb előtt Javon megállt.

Itt vagyunk.-szólt majd elmosolyodott
Na de jó, már úgy sem bírok a lábamon járni.-mondtam teljesen kifáradva
Tényleg nem bírsz?-kérdezte nevetve
Tényleg.-fújtam ki a levegőmet
Hát rendben, akkor majd én felviszlek a dombra.-mondta Javon majd felkapott az ölébe
Bocsi hogy nehéz vagyok.-mondtam kicsit frusztráltan
Luc pihe könnyű vagy menj már.-szólt majd lerakott, mert a domb tetejére értünk
A dombnak a tetején a tekintetem  Javonra vetődött, és a csodás kilátásra.

Olyan csodás ez a hely.-szólaltam meg
Igen!- értett egyet Javon
Nagyon sokat beszélgettünk. Az is szóba került hogy milyen emlékek kötik őt ide, de még az ex-e is feljött. Szóval szó szerint mindent kiveséztünk. Kellemes érzés volt megnyílni felé. Egy olyan fél óra beszélgetés után pedig haza indultunk... volna. Javon felhúzott hogy fel tudjak állni a földről. Közben a szemkontaktust tartottuk.
Mikor már egy két perce legalább egymás szemébe néztünk és gyönyörködtünk, Javon egyszer csak mind a két kezemet megfogta és közelebb húzott magához. Homlokunk már szinte összeért a közelségtől. Jav egyszer csak államát meg fogva magához húzott, és ajka megérintette enyémet.
Csókja kellemesen puha volt. Soha nem gondoltam volna hogy ilyen jól nyomja a fiú. A hasamban lévő pillangóim repdestek az örömtől, mint én.
Ajkaink mikor elváltak Javon csak ezt suttogta fülembe.
Gyönyörű vagy!-suttogta fülembe
Erre a dicséretre csak egy mosolyt nyújtottam.

Nincsen kedvem haza sétálni.-szóltam a fiúnak
Gyere.-mondta miután megsajnált
Hátára felvett és elindultunk hazafelé. Lábamat erősen szorította hogy nehogy leessek hátáról.
Agyam az eseményeket viszont még feldolgozni nem tudta. Javon walton megcsókolt és most éppen az ő hátán megyek haza.
Hogy tessék? Igen!!! A felfogás során pillangóim újra éledezni kezdtek.

Köszi hogy hazahoztál.-néztem Javon mogyoró barna szemeibe
Nincs mit!-szólt rám az említett fiú
Gyere beljebb, együnk valamit.-szóltam majd beljebb tessékeltem Javet
Pizza van itthon jó lesz?-kérdeztem mikor a hűtő ajtaját kinyitottam
Tökéletes.-mondta majd az asztalhoz ült
Megterítettem mind a kettőnknek, a kaját melegítettem majd magunk elé tettem.
A pizzát mikor megettük, rendesen kiterültünk.
Szobám felé vettük az irányt mind a ketten.

———————————-folytatom—————————

Nahát igen! Itt lenne a 9. Résznek az első fele. Remélem tűrhetőre sikeredett. Nagyon sokat gondolkoztam hogy folytassam-e? Vagy hogy rakjam-e ki ezt a részt? Borzaszóan örülnék hogyha commentbe leírnátok hogy szeretnétek-e még folytatást.‼️De még mindig sokan olvassátok aminek nagyon örülök,így hát kijött. + borzasztóan sajnálom hogy ennyit kellett rá várni csak húsvét volt, tanulnom kellett meg stb. Stb. Stb.
Legyen csodás napotok!💗