1. Fejezet

22 0 0
                                    

Azt mondják, hogy aki az utolsó csillag megszületésekor született az rendkívül különleges, minden szempontból. Star Reptile született egy időben azzal az égitesttel, de nem érezte magát különlegesnek. Ő csak egy átlagos lány akar lenni, de a családneve és a születésnapja ezt nagyban megnehezíti és még az édesanyja haláláról szó sem esett, ami miatt az apja és a közte lévő kapcsolatot romokba döntötte. De térjünk vissza a kishölgy életére, mert a tizenhét évesen nem egy mindennapi történet veszi kezdetét. Éppen az apja irodája felé sétált, kezében egy falándzsával. Hirtelen meghallotta Albert nagyapja hangját a szobából, így a falhoz simult.

-Fiam, nem hiszem, hogy jó ötlet Allerick kezébe adni Star-t.

-Apám, mondtam már, hogy Akira fogja taníttatni.

-Ezt úgy mondod, mintha nem tudnád, hogy Akira csak egy bábkirálynő.

-Star-t akarom védeni. Adallina is azért halt meg, mert nem voltam képes megmenteni őt a saját népétől.

-Ezzel nem fogod megvédeni a lányodat. Sőt... Neki melletted van a helye, a Mennyben nincs olyan Timelord, aki ki tudná őt képezni. Hatalmas erő lakozik benne és még hatalmasabb potenciál. Neki itt, Ascana-ban van a helye.

-Ő az én lányom, én gondom.

-Allerick megölte szinte az összes KnightHillt, megölte anyádat és a feleségedet. És most rá bízod a lányodat?-kérdezte hitetlenkedve.

-Jobb, mintha Lucifer kezébe adnám.

-Inkább Lucifer, mint Allerick.-dörmögte Albert.

-Még meddig kívánsz veszekedni a döntéseimről? Mert van más dolgom is.

-Ha Starnak bármi baja lesz és hozzám fog sietni, én megmondtam!-ezzel eltűnt.

Star pedig belépett a helyiségbe.

-Hallottál mindent?-kérdezte.

-Igen.

-Akkor szerintem tudod mit akarok mondani.

-Nem akarok a Mennybe menni!

Héliosz nagyot sóhajtott.

-Kicsim, csak így tudom garantálni a békét.

-De Ascana semleges terület, ahova csak átutazóba jöhetnek!

-Star, ez politika. Én békét akarok teremteni, amihez elengedhetetlen szereped van. Csak két évet kéne kibírnod ott. Se többet se kevesebbet.

-De apa...

-Star, kérlek, nincs erőm veled is veszekedni.

-Pakolok.-sóhajtotta.

Ezzel kiment és a szobájába ment. Tudta jól, hogy apja se olyan biztos abban a két évben, de ezt muszáj meglépnie.

-Továbbra is egy Timelord vagy Star, a béke és egyensúly hírnöke.-mormolta magában Albert szavait, amit egyszer mondott neki, mikor arról kérdezte nagyapját, hogy miért kell a népek ősnyelvét is megtanulnia.

Héliosz megállt az ajtóban.

-Tudom, hogy dühös vagy rám.

-Apa, ne kezdjük. Még te mondtad, hogy nincs erőd vitázni.

Ezzel az utolsó ruháját is elpakolta a bőröndbe és felállt a földről. Héliosz egy szó nélkül átvette a csomagot és megnyitott egy portált Hawell városába. Star a szeme elé tette a kezét a hirtelen fényáradattól. Apja átlépett rajta és követte őt a lánya. Az ifjú Timelord megborzongott, hiszen melegebbre számított, de a valóságban hűvös volt, mintha csak a nap dísznek világítana. A vár előtt találták magukat. Az épület fehér kövekből van felépítve, arany motívumok díszítik, a tornyai az égbe nyúlnak, mintha csak az egész Mennyországot onnan akarnák figyelni. A kapu előtt ott állt már Akira Isra Velns. Magas, vékony testalkatú, sápadt fehér bőrrel, hosszú fehér hajú és fehér szemű nő, akinek arc élei élesek voltak. Starnak valami nem stimmelt a Királynő körül, valami furcsát érzett.

Tűz & Fény KastélyaWhere stories live. Discover now