Calipso&Scarlet

1. rész

Sziasztok! A nevem Nagy Natália és 18 éves vagyok. Barna hajam, barna szemem van. Kb 175 cm magas vagyok. Nemrég érettségiztem le, nem tanulok tovább. 5 éves korom óta lovagolok és szeretnék lovat. Persze ez nem ilyen egyszerű. Nem a szüleimmel élek, hanem egy külön családi házban, egy kisebb-nagyobb (kinek mi) városban. Ennek az oka, hogy innen közelebb van a lovarda, gyalog 5-10 perc. Felmerülhet bennetek a kérdés, hogy 18 évesen honnan volt pénzem egy házra? 16-17 éves koromban diák-munkáztam, most pedig belovaglóként dolgozom és mivel elég jól csinálom jó pénzt keresek vele. Apukám állatorvos, anyukám pedig kutyatrénerként dolgozik. Nem meglepő, hogy anya, ha jön mindig Oreóval, a kutyámmal van elfoglalva először. Egyébként Oreó egy Border Collie. A húgom, Anna 14 éves, nem annyira szereti a lovakat.

Reggel hat órakor arra keltem, hogy az ébresztő órám folyamatosan valami idegesítő zenét játszik le. Az mellékes, hogy ezt az idegesítő zenét én állítottam be. A párnám alól előkotortam a telefonomat, hogy kinyomjam az ébresztőmet, majd felkeltem. Kicsit nyújtózkodtam még, ami után a fürdőbe vettem az irányt. Gyorsan arcot mostam, majd felkötöttem kontyba a hajamat egy fekete hajgumival. Körülbelül három perc alatt elvégeztem mindezt, majd a konyhába siettem, ahol is elkészítettem a reggeli kávémat. Leültem az asztalhoz, közben a kávémat szürcsölgettem és lecsekkoltam a telefonomat. Miután elfogyott a kávém és megbizonyosodtam róla, hogy az összes szociális médiát lecsekkoltam a telefonomon, felálltam az asztaltól és a mosogatóba beletettem a kávés bögrémet. Kinyitottam az egyik szekrényt, amiben Oreó kajáját tárolom, majd kivettem az egyik konzervet, amit persze ki is nyitottam. Ezután leakasztottam a kulcsomat, amivel kinyitottam a bejárati ajtót. Az ajtónál ott állt a kutyám, aki nyüszített üdvözlésképpen. A tányérjába beleöntöttem a konzervet, majd megsimogattam és bementem. Kidobtam az üres konzerves dobozt és a fürdő felé vettem az irányt. Ott a szokásos reggeli rutin. Fogmosás és egy minimális szájfény a számra. A szobámban kinyitottam a szekrényt és, mivel ma az volt tervben, hogy kimegyek a lovardába szokásosan, ezért kivettem egy fekete lovaglónadrágot és hozzá egy bordó lovaglópólót. A fiókból előkaptam egy lovaszoknit is, ami szintén bordó színű volt. Pulcsit nem vettem fel, mivel tavasz van, de egyben 22 fok is. A konyhapulton találtam egy szatyrot, aminek az elején valami ló volt, szóval ebbe beletettem a répákat és az almákat amiket a lovaknak szántam. A telefonomat a lovaglónadrágomon található zsebbe tettem. Kiléptem a friss levegőre, ahol ismét megjelent Oreó, akinek megint adtam egy gyors simit, majd bezártam az ajtót és a kaput is. A város egy alig forgalmas részén lakom, aminek meglehetősen falu hangulata van. Elindultam a kavicsos úton és egy körübelül nyolc perces séta után, megpillantottam egy pacit, aki minden bizonnyal Pumpkin volt, Hanga lova. Elsétáltam ahhoz a bejárathoz, ahol nincsen kapu. Egyre több lovat láttam, ahogy mentem befele, majd egy ismerős hangot hallottam a boxoktól. Elindultam a boxokhoz, ahol Vivi, az edzőm éppen a lovait etette.

-Jó reggelt, Nati!-köszönt Vivi.

-Szia! Lovat etetsz?-kérdeztem, kissé álmos hangon.

-Igen. Még ezt odaadom Fáraónak-mutatott az etetős vödörre.-Utána végzek a reggeli etetéssel.

-Hoztam a lovaknak répát!-mondtam, mintha teljesen nem hallottam volna amit mond.

-Nyugodtan tedd bele a nyergesben lévő rekeszbe.

Bementem a nyergesbe, majd rögtön megakadt a szemem a rekeszen, amibe répa és alma vegyesen volt beledobva. Beledobtam én is a répákat amiket hoztam. Vivi is bejött a nyergesbe, nem sokkal utánam, behozta mind a három lovának, Fáraónak, Cherrynek és Muffinnak az etetős vödrét.

-A többiek merre vannak?-gondolva itt Hangára és Tinára.

-Hanga pár perc és itt lesz. Szerintem Tina is.-mondta.

-Merre van Calipso és Scarlet?-kérdeztem.

Calipso és Scarlet a kedvenc lovaim. Mind a kettő gazdájával jóba vagyok. Calipso ugróló, míg Scarlet díjló.

-Nézd meg őket a versenylovak istállójában. Ott kell lennijük.-mutatott el a versenylovas boxok fele.

Elindultam a versenylovas boxok fele. Az istállóra nagy betűkkel kiírták, hogy ,,VERSENYLOVAK". Bementem és a harmadik boxban Calipso, a negyedikben pedig Scarlet volt. Mind a kettőjük boxán kinnt volt egy névtábla, amit valószínűleg fából készítettek. Megsimogattam először Calipsot, majd Scarletet is. Egy ismerős hangot hallottam mellőlem, Hanga volt az.

-Szia! Nézd mit hoztam! Vivi mondta, hogy itt vagy és megkért, hogy hozzak neked répát és adjuk oda a kettő pacinak.-mondta, majd megszorongatott egy kicsit.

-Szia, Hanga!-nem várta meg, míg befejezem a mondatot, mert odanyújtotta az egyik répát.

Mivel én álltam Scarlet boxa előtt így én neki, Hanga pedig Calipsonak adta a répát. Elindultunk a lovasház fele, pontosabban a lovasház teraszára ültünk le. Mivel visszafele már minden ,,Mizu, Hogyvagy" kérdésre megtudtuk a választ így csak leültünk a terasz székeire. A lovasházban egyébként található egy konyha, egy vécé és egy nappali szerűség, ahol a tévézésen kívül, a lovas gyűléseket szoktuk tartani. Ekkor két ismerős arcot láttunk közeledni. Vivit és Tinát. Az edzőm már tiszta szalma és széna volt, gondolom ebben a kis időben amíg mi répát adtunk a lovaknak, addig ő a szénásban csinált valamit. A nadrágja sötétzöld színét már-már eltakarta a sok széna és szalmaszál.

-Sziasztok!-köszönt Tina, majd mindenki megölelt mindenki, Vivi kivételével.

-Szia!-köszöntünk kórusban Hangával.

-Nyugodtan rakd le a cuccodat a lovasházba.-utasította Vivi.

Tina így is tett. Bement, majd pár másodperc múlva üres kezekkel tért vissza.

-Ahogy látom a szénásban voltál.-néztem kérdőn Vivire.-Megyünk mi is, segíteni!

-Előtte még üdvözlöm Fantomot!-szakított meg Tina.

Fantom, Tina lova. Díjló, ezért kizárásos alapon díjlovagolnak. Elindultunk a legelőre, ahol is megpillantottuk Fantomot, aki egy pej andalúz. Végigsimította rajta a kezét Tina, majd megsimogatta.

-Ti nem is köszöntök neki?-kérdezte, mire mi Hangával egyszerre nyúltunk, a herélt felé.

A köszönésünket egy prüszköléssel köszönte meg, nemtudom, hogy ez köszönetnek mondható-e. Elindultunk a szénásba, ahol már Vivi pakolta a szénát, mivel tegnap már elkezdett lebontani egy bálát, amit félbe hagyott, de mire mi odaértünk, már nagyon kevés maradt belőle. Beálltunk segíteni. Tina és én feltettük a többi széna tetejére azt a szénát, amit Hanga és Vivi behordott. Egész hamar végeztünk. Körülbelül húsz perc lehetett az egész. Mostmár mindenki tiszta széna és szalma volt, ugyanis a szénásban, elég sokszor beleestem a szalmába az elmúlt húsz percben.

-Vivi, mikor jön Laci bá?-kérdeztem, de valószínűleg nem hallotta, ugyanis ment tovább.

A lovasház előtt leporoltuk magunkat, igyekeztünk eltüntetni a szalmát és a szénát a hajunkból a nadrágunkról és úgy az egész ruhánkról. Amint leporoltuk magunkat bementünk a lovasházba, ahol Tina mindenkinek töltött egy pohár vizet.

-Köszönjük!-mondtuk szinkronban.

-Vivi!-kérdeztem, majd mikor megbizonyosodtam, hogy hallja folytattam.-Mikor jön Laci bá?

-Körülbelül fél tizenkettőre fog ideérni.-mondta, majd az órára nézett.-Most reggel nyolc óra negyven perc van.-állapította meg.

Laci bá egyébként az egyik edző. Ötvenes, hatvanas éveiben jár már, de nagyon jó edző. Régebben ő is díjugratott, szóval nagyon jól feltud készíteni akárkit..

______

Sajnálom, hogy ilyen rövid lett ez a rész, de sajnos este írtam. Hosszabb részek lesznek majd várhatóak! Remélem tetszett ez a rész! Köszönöm ha elolvastad!:)