Laura életének legnagyobb részét a tanulásnak, és a sportnak szentelte. Szülei mindig azt várták el tőle,hogy kiemelkedően jól teljesítsen a tanulásban. Soha nem vették figyelembe lányuk érzéseit.
Aztán egy véletlen találkozásnál minden megváltozik...
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Reggel az ébresztőm borzalmas hangjára keltem, ami azt jelentette,hogy szeptember van. Miután kinyomtam az ébresztőmet, kezembe vettem a telefonom,és megnéztem,hogy mi történt a nagyvilágban, miközben én aludtam. A nyugalmamat az én "tökéletes" anyukám zavarta meg. -Laura keljél már fel! Pontosam tudod,hogy ma van az iskola első napja! Rontott be a szobámba. -Jolvan, megyek felöltözök. Valaszoltam. Veszekedhetnék anyámmal, de abból csak én jönnék ki rosszul. Minden egyes visszabeszélésnél elveszik a telómat 3 napra. Úgyhogy inkább ezeket rájuk hagyom. Tehát amiután elhagytam a kényelmes ágyamat a szekrényem felé vettem az irányt. Egyébként a szobám nem nagy. A falak színe világos szürke, a bútorok pedig fehérek. Középen, az ajtóval szemben a hatalmas ágyam fekszik. Az ágy két oldalán egy-egy éjjeliszekrény. Majd az ajtó egyik oldalán az íróasztalom,a másik oldalt a ruhásszekrényem és a tükröm foglal helyet. Az ágyam feletti falra egy tévé,azzal szemben pedig egy szürke kanapé foglal helyet. És ki is töltöttük a szobám. A padlóig érő fehér függönyöm van. Én szeretem a szobám. Olyan otthonos,hamár a ház többi része nem az.
Mivel szeptember elseje van, ezért egy fekete szoknyát,és egy fehér inget vettem fel. Ezek mellé egy fekete hosszú száru converset. Igaz nem illenek össze, de kit érdekel? Engem ugyan nem. A táskámba betettem egy füzetet,egy tollat,füllhallgatót (legfontosabb), és a töltőm. Mint mondtam ez az első tanítási nap,úgyhogy nem kell sok dolog. Amúgy a 11.osztályt kezdtem meg.
Felkaptam a táskám,majd lementem a konyhába.
-jó reggelt. Köszöntem apámnak, majd tovább mentem. -kicsim a hűtőben a szendvicsed. Nekünk most elkell mennünk,szóval nem tudunk elvinni a suliba! Jó tanulást,és figyelj oda! Puszi. Mondta anya,majd felvette a magassarkúját és apával az oldalán kisétált az ajtón.
Na hát az szuper, motyogtam és elindultam gyalog az évnyitóra. ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Hát ez az első könyvem,úgyhogy nézzétek el a fogalmazásomat :/. Igyekszek fejlődni, és ha valami hiba van kijavítani. Lehet,hogy senki nem fogja elolvasni, de azért egy próbát megér :D. Legyen csodálatos napotok! Puszi
