Egyenes út a halálba

1. Washington szépe

   -Jó napot elnök úr -köszöntötte illedelmesen Amerika elnökét- , meghoztam a fontos iratokat, amit kért a mexikói bevándorlásról az országba. Saját magam állítottam ki ezeket a dokumentumokat az ön részére!
   -Allison kedves... -szólította meg komoly hangon, melytől a hölgyben a vér jéggé fagyott a rémülettől- már nagyon vártam az érkezését, le vagyok nyűgözve a látványtól! -a szeme romantikát sugall ,kutakodva szemügyre veszi- Hihetetlenül vártam az érkezését a kisasszonynak. Hogyan tetszik lenni a mai nap?
   -Köszönöm a kérdését elnök úr, kijelenthetem ,hogy nagyon jól vagyok csak kissé melegem van. -mondta a lágy selymes hangján Allison, ami az elnök füleinek madárcsicsergés.

   Az elnök felált a székéből és közelebb merészkedett a szépséghez. Mélyen belenézet sötétbarna szemébe , a kezét a frissen mosott bézsszínű fürtjei közé tette és Allison fülei mögé hajtotta. Elkezdtek közeledni az ajkaik, mikor hirtelen kettőt hátralépet Alllison és azt mondta az elnöknek:

   -Előbb essünk túl a formaságokon - vezekelt a hátrálásáért a lány.
   -Ahogyan óhajtja szépségem, foglaljon csak helyet az asztalomnál ,de kérem cserébe a fekete magassarkúját az arany pántjaival. -akadékoskodott az elnök.
   -Na de elnök úr! -lepődött meg az alku hallatán- Várjon csak egy pillanatot.

   Allison könnyed léptekkel az ajtó felé veszi az irányt. A hangulat kezdett felforrósodni , ami csak fokozódott a halk ajtózár koppanás hallatta után.

   -Így könnyebb számomra a kompromittálás. -jelentette ki - Na de hol is tartottunk?
   -Még sehol , most akarta levenni a cipőjét. -huncut mosoly ült a férfi arcára.
   -Ó! Hát persze a cipő. Most rögtön átadom.

   Így is történt. Átnyújtotta a cipellőt az elnöknek , ki nagy lelkesedéssel kezdett bele a mondandójába.

   -Előjáróban elszeretném kérni azokat a bizonyos papírokat, amiket előző alkalommal elfelejtett hozni magával.
   -A biztonságiak beszámolásaikra gondol? Azokat az előbbi találkozásunk során mikor távozni tetszett behoztam az asztalára .
   -Nem drága. A leltárból az archivált papírok megsemmisítéséről szóló bizonyítványokról beszélek.
   -Jaj én butus! Itt van a statisztikák alatt, el is felejtettem. -azzal át is nyújtotta az aláírásra és a pecsétre váró papírlapokat.

   Azzal fogta az iratokat az úr és lepecsételte a hivatalos Fehér Ház pecséttel és alá is írta azokat. Eközben a hölgyemény sem tétovázott elővette oldaltáskájából a kis retiküljét, kinyitotta azt és kivett belőle egy égetően vörös színű rúzst és elkezdte magára a sminket feltenni. Látszólag ez a tett az elnöknek is teszett hiszen rögtön fel is pattan a székéből és útját Allison felé vette újabb csókok reményében.

   -Elnézést elnök úr a mexikói bevándorlás statisztikáiról még attól tartok nem beszéltünk.-szólt rá kedves hangnemmel .
   -Nem várhatna az későbbre?- türelmetlenkedett az USA elnöke.
   -Sajnos nem nagyon, mindennek megvan a maga ideje.

   Azzal visszaült a helyére, lassú megvető pillantásokkal sújtva a nőt.

   -Kérem Allison drága az elmúlt fél évben mekkora a migrációs mérleg Mexikó irányából , pontosítva mint az emigránsok ,mint az imigránsok pontos számát és hatásait az ország gazdasági részére. Ha lehet minél gyorsabban végezzen a beszámolóval, hiszen még fontos teendőink vannak .
   -Hát hol is kezdhetném? Az elmúlt fél évben több volt azok emberek száma kik érkeztek és nem pedig távoztak. Mexikóból 6800 ember érkezett körül belül ,ami rekordmennyiségű az elmúlt évtizedekben. Mexikóba pedig csupán a számítások szerint, amit én magam felügyeltem és segítettem a végkifejletéig azt mutatta ,hogy nagyjából ha nagyon pozitív szemmel akarjuk nézni kevesebb mint 3000. A nettó migrációs mérleg 3800 ember , ezek nagy része munkanélküli a jelen pillanatban , így a vállalkozások megválogathatják alkalmazottaikat, netán a bért is csökkenthetnek ha a helyzet súlyosbodik. Gazdaságilag az országnak a célszerű az volna ,ha munkapontokat hoznának létre ezek emberek számára egy alap munkabérrel ami a minimálbért nem kell megüsse , elég ha a megélhetőséget finanszírozza, melyet csak az állam finanszíroz. Itt olyanokra gondolok ,hogy akár szemétszedési programokat iktatnánk be az államok jelentős részében és azok szelektálása, hogy óvjuk a földünket is. Így a kellemest és a hasznost is összekötve van. Mi a véleménye önnek erről a fajta beavatkozásokról? -fejezte be a mondanivalóját Allison , átadva a szót az elnöknek.
   -Amint lehet beiktathassa ezt a programot , mihelyst megvannak a papír ügyek és a fedezéshez szükséges költségek kiszámítása, neki is foghat e munkálatoknak. -vett egy mély levegőt és folytatta- Azt szeretném ha ön vezetné ezt a programot , hiszen már oly sokat tett az országért.
   -Ez azt jelenti ,hogy előreléptet?- örömében majd ki ugrott a bőréből a hír hallatán , nagyon boldog lett és már agyalni is kezdett ,hogy mik is az első lépések.
   -Igen pontosan azt jelenti. A fizetése úgy nagyjából 14%-s emelkedésnek örvendhet majd, ha most megtesz egy kis szívességet nekem. -kezd már is a személyes ügyekre térni.
   -Ha arra gondol akkor most már megcsókolhat. -már a szemében ez volt az utolsó teendő amit meg kell tegyen az új fizetés érdekében.

   Most még egyszer utoljára megteszem ,de csakis a családomért- ez a gondolat járta végig a fejét Allisonnak.

   Ezzel a nyitánnyal mint a kisgyerek fel is pattant székéből , rákacsintott és pár pillanat elteltével már a nő derekát karolgatta és elkezdte szenvedélyesen csókolgatni. Helytelen volt a kettőjük közti viszony. Senki se tudott róla és mégis világhírű élmény volt számukra , az idő megállt körülöttük. Látszólag soha nem akarta volna elengedni a nő derekát a férfi.

   Lassú mozdulatokkal kezdte kigombolni az úr ingét Allison. A férfi se tett másképp , elkezdte a  vörös ruha pántját a nő válláról lehajtani. Először a bal válláról kezdte a ruhát lesöpörni , amikor hirtelen ...