Vérszomj & Vámpírvér novella [Befejezett]

7. Jungkook

1862-ben Jinjuban jártunk. Ekkor történt hogy a városban a gazdálkodók egy csoportja felkelt a tartományi tisztviselők és a gazdag földtulajdonosok ellen, válaszul a nyomorgó gazdálkodók kizsákmányolására.

Mi nem vettünk részt a felkelésben, csak kívülről szemléltük azt. Jungkookot viszont rögtön kiszúrtam. Mármint akkor még nem ismertük őt, de valami megfogott benne. Mintha már akkor éreztem volna, hogy nemsokára a mi csapatunk tagja lesz.

Jungkook egy ifjú fiú volt aki részt vett ezekben a harcokban. Fiatal kora ellenére nagyon is ügyes volt, de egy óvatlan pillanatban megsérült. Egy kard fúródott hasába. A csata végeztével rögtön ellátták a sérülését, de az elég súlyos volt. Egy hétig kezelték, majd miután semmi javulást nem mutatott, kijelentették hogy semmi esélye a felépülésre. Sebe elfertőződött, amibe akármikor belehalhat.

Egyik este, amíg a srácok elmentek vadászni, én beosontam a fiú szobájába. Át akartam változtatni, viszont először beszélnem kellett vele. Így hát megpróbáltam felkelteni. Mikor kinyitotta a szemét, látszott rajta hogy megilyedt tőlem.

-Nyugodj meg! Nem akarlak bántani. Csak beszélni akarok veled.- mondtam, mire bólintott.- Ugye tudod hogy nem sok jót jósolnak neked az orvosok?

-Igen.- sóhajtott egyet szomorúan.

-Mit szólnál ha azt mondanám, hogy én meg tudlak gyógyítani, méghozzá úgy hogy nem fogsz megöregedni és örökké fogsz élni?- kérdeztem tőle.

-De hiszen ez nem lehetséges, hacsak...- hallgatott el.

-Hacsak?- néztem rá. Nem tudtam mire gondolt.

-Te egy vámpír vagy?- tette fel a kérdést amire leesett az állam.

-Honnan tudsz te a vámpírokról?

-Rengeteg könyvet olvastam és kutatást végeztem a természetfeletti dolgokról. Főleg a vámpírokról. Te tényleg átváltoztatnál?- nézett rám reménykedve.

-Igen.- mosolyogtam rá.

-Köszönöm.- láttam a hálát a tekintetében.

-Nincs mit, de előbb el kell vinnem innen téged. Fel tudsz állni?...

Ezután elvittem a jelenlegi otthonunkba és megharaptam.

A többiek arra értek haza hogy a fiú éppen ordít.

-Mit csináltál Namjoon?- kérdezte Hoseok.

-Átváltoztattam.

-De miért?- jött a kérdés ezúttal Yoongitól.

-Először is, mert szimpatikus volt. De nem hiszitek el... Mikor beszéltem vele arról, hogy meggyógyítgatom, egyből visszakérdezett, hogy vámpír vagyok-e.- mondtam, mire meglepődtek.- Elhihetitek hogy számomra is ugyanolyan hihetetlen volt.

Nem sokkal később a fiú befejezte az ordítást. Megkértem a többieket hogy figyeljenek rá, míg én kimentem a ház elé és a csillagokat kezdtem nézni. Nem sokkal később Jin csatlakozott hozzám.

-Ugye tisztában vagy vele, hogy ez nem mehet így tovább?- kérdezte. Tudtam mire gondol, de folytatta.- Nem változtathatsz át mindenkit aki csak szimpatikus lesz. Gondolj bele, egy idő után nagyon sokan lennénk.

-Tudom. Van egy olyan előérzetem, hogy ő volt az utolsó.

-Remélem hogy ezt komolyan is gondolod.

-Jin! Te vagy mellettem a legtöbb ideje, de elhiszed, ha azt mondom, hogy még sosem éreztem boldogabbnak magam mint most?

-De miért? Nem értem.

-Tudod most valamiért azt érzem mintha kiteljesedtünk volna. Mintha végre teljes lenne a csapatunk.- néztem rá.

Ezután visszamentünk a többiekhez akik társaságában már ott volt Jungkook is.

Igazat mondtam Jinnek. Tényleg úgy éreztem hogy nincs szükségem már másra. Jungkookkal végre teljes lett a klánunk. Mikor pedig végig néztem mindenkin, ez az érzés csak még erősebb lett bennem. Igaz kellett hozzá pár száz év, de lett egy igazi családom. Persze még nem tettem le arról sem hogy egyszer megtalálom egykori szerelmem, de végre nem magamba zárkózva vártam őt. Ez a hat srác volt az aki megváltoztatta az életemet, és mondhatom, csakis jó irányba.

Így emlékszem vissza azokra az időkre és semmit nem bánok belőle. Azóta persze Jiminnek, Yoonginak és Taehyungnak lett kapcsolata és gyerekeik, de még mindig összetartunk jóban rosszban. És a lányokra is lehet számítani teljes mértékben. Nekik mindannyiuknak köszönhetek sokmindent.

És később nekik köszönhetően találtam rá a lányra, aki sok száz évvel ezelőtt rabul ejtette a szívem és azóta is az övé. Aerumra.

És meg is érkeztünk az utolsó részhez. Remélem tetszett ez a kis novella! Írjátok meg hogy melyik fiú története tettszett a legjobban!😊❤️