༒︎egy༒︎

142 15 42
                                    

|Jeon Jungkook|

- K-kérem! N-ne öljön meg! Nem tettem s-semmi r-rosszat - dadogott az előttem síró fekete hajú férfi. Nem igazán hatott meg a siránkozása. A maffiában eltöltött eddigi négy évem alatt megtanultam érzelmek és bűntudatok nélkül megölni az áldozataimat. Most sem volt másképp. Kibiztosítottam a fegyverem, majd a fejéhez szegeztem.

- Utolsó szavak? - kérdeztem egy pszichopata vigyorral az arcomon.

- Miért? Miért tértél le a rossz útra Jungkook? - kérdezte könnyes szemeit rám emelve apámnak nem nevezhető személy. Vállamat megrántva húztam meg a ravaszt ezzel utolsó életben maradt szülőm életét is kiontva.

- Baszd ki! Tiszta vér lettem! - hisztizett mellettem legjobb barátom.

- Jimin már hozzá szokhattál volna, ha már egy maffiába dolgozol - mondom egy apró mosollyal az arcomon.

- De ehhez, hogy lehet hozzá szokni? - hisztizett tovább, aminek hála kissé ideges lettem. Nem szeretem, ha valaki hisztizik egy apró dolog miatt, főleg, ha az az illető egy olyan helyen dolgozik, ami ilyenekkel jár. Nagyon fel tud idegesíteni bárki az ilyesfajta nyavajgásával.

- Jimin! Ne hisztiz már annyit! Ez csak vér! Mellesleg egy maffiában dolgozol! Ezt a munkát nem tudod úgy elvégezni, hogy ne tapadjon a kezedhez vér! - mondtam ingerülten a szőkére nézve. Kissé össze rezzent hirtelen jött idegességem miatt, de nem tudott érdekelt. Szokjon hozzá, hogy ez egy ilyen meló!

- Bocs már, hogy én foglalkozom a külsőmmel nem úgy, mint egyesek - mért végig mondata végén, mire egyik szemöldököm felhúzva néztem rá.

- De azért alám feküdnél bármikor -  mondtam fapofával.

- Egy kibaszott szemét láda vagy Jeon Jungkook! - mondta idegesen, majd apró keze arcomon csattant. Egyik kezem a kissé fájó pontra tettem reménykedve, hogy csillapodik a csípő érzés.

- Te velem ne merj így beszélni Jimin! Feletted állok a rangban! Nincs jogod, hogy így beszélj velem! - mondta hangom megemelve, mire újra össze rezzent. Látszik, hogy még csak egy és fél éve van a bandába. Minden apró hirtelen mozdulattól megijed, ami nem valami jó egy maffiában dolgozó számára. Gyorsan változtatni kell Jimin viselkedésén vagy még a végén egy munkája során meg is halhat, ha nem figyel eléggé.

- Sajnálom Mr.Jeon! - hajolt meg illedelmesen.

- Jimin hagyd abba! Ne idegesíts fel! Ne Mr.Jeonozz nekem! - lettem megint ideges. Megfogom folytatni ezt a gyereket, ha továbbra sem bír rendesen viselkedni, s beszélni velem.

- Rendben! - mondta egy bólintás kíséretében, majd elindult az autó irányában. Én még eltüntettem a többé nem lélegző férfit, majd ezzel is végezve vettem utam az autó felé. Beszálltam a volán mögé, majd a motort beindítva indultunk el a maffia épületéhez. Oda érve a hatalmas fekete épülethez kiszálltunk a kocsiból, amit le is zártam, majd a ház felé vettük az arányt. Megnyomtam a kapu mellett kisebb oszlopon elhelyezkedő csengőt. A felismerő kamera szokásosan most is kibújt rejtek helyéről, majd miután analizáltak minket a vas kapu sípoló hanggal jelezte, hogy nyitva van. Jimin betolta a kaput, majd belépett rajta. Én is így tettem. A kaput becsuktam magunk után, majd Jimin után indulva vettem célba a fekete lakhelyünket. Kitártam a barna fából készült ajtót, majd beléptünk a házba. A szokásos tiszta és rendezett előszoba fogadott, ahol levettük a cipőnket, majd a kabátunkat is felakasztottuk. Utam a konyhába vezetett, hogy valami harapni valóval megtöltsem gyomrom belsejét. Kinyitottam a hűtő ajtaját, s mikor tekintetem meglátta a Kimchi-t egyből érte nyúlva vettem ki a hűtőszekrényből. Betettem a mikróba, be állítottam a megfelelő időt, hogy felmelegedjen, majd leültem egy székre és vártam, és néztem ki a fejemből. Néha azon gondolkodom, hogy juthattam el ideig, hogy beálltam egy maffiába, de sosem tudom rá a választ. Ebben a négy év alatt, mióta a maffia tagja vagyok rendesen megváltoztam. Külsőleg és belsőleg is egyaránt. A középiskolás Jeon Jungkook, ki mindenkivel kedves volt, mindenben próbált segíteni és mindenkiben csak a jót látta, s ki a légynek sem ártott volna, mostanra egy hideg vérű gyilkos lett, aki szívfájdalom és bűntudat nélkül öli meg áldozatait. Ilyenné váltam. Egy hideg vérű gyilkos lettem. Gondolat menetemet a mikró csipogása szakította félbe, miszerint eléggé felmelegedett a kajám. Kivettem a már meleg ételt a fém dobozból, majd letettem az étkező asztalra. Kezembe vettem a pálcikámat és készültem volna már enni, de ezt telefonom rezgése félbe szakította. Kezembe vettem az okos készüléket és miután láttam, hogy a főnököm hív rányomtam a zöld gombra és a fülemhez emeltem.

Has llegado al final de las partes publicadas.

⏰ Última actualización: May 14, 2022 ⏰

¡Añade esta historia a tu biblioteca para recibir notificaciones sobre nuevas partes!

𝗕𝗲𝗹𝗲 𝘀𝘇𝗲𝗿𝗲𝘁𝘁𝗲𝗺 𝗮𝘇 á𝗹𝗱𝗼𝘇𝗮𝘁𝗼𝗺𝗯𝗮|𝚝𝚊𝚎𝚔𝚘𝚘𝚔Donde viven las historias. Descúbrelo ahora