Miért pont én? /Charles Leclerc ff./

16.🏎

Most landolt a gépem, igazából sose hittem, hogy egy ilyen eset után anyáékhoz fogok rohanni, de Daniel elmondta, hogy hiányzok nekik, és hogy bármikor ha baj van menjek haza. Most úgy érzem baj van, és kell egy anya akivel ezt kitudom esetleg beszélni. Nem szóltam nekik, hogy jövök. Remélem otthon lesznek.
Már vagy 10 perce az ajtó előtt állok, és próbálom megnyomni azt a hülye csengőt. Folyamatosan mély lélegzeteket veszek.
-Liv! Nem hülyéskedj már, csak a szüleid nyomd meg az a nyomorult csengőt!-motyogok magam.-Jó egyszer élünk!- és ezzel a lendülettel megnyomtam a csengőt.
Egy kis ideje várok már, épp hátat fordítottam, mikor kinyílt az ajtó.
-Olivia?
-Anya...Szia!-ahogy anyára néztem láttam a szemei megteltek könnyel, nehezen bírtam magam tartani, hogy én se sírjam el magam.
-Oh édesem!-ölelt szorosan magához.
-Sajnálom, hogy csak így ide jöttem, szólnom kellett volna.
-Jaj drágám, semmi baj. Hiányoztál már! Baj van szívem?
-Te is nekem! Hosszú történet, majd később elmesélem. Apa?
-Boltba van. Daniel tud róla hogy itt vagy? Mesélte, hogy kibékültetek és te is jelentős tag lettél a kis Forma 1-es társaságba. Meg mesélt egy fiúról is akivel közel kerültél.
Nem válaszoltam neki, mert nem tudtam, mit mondjak.
-Olivia? Minden rendben?
-Mi, ja persze. Nem tudja Daniel hogy itt vagyok.
-Miatta vagy itt? Csinált valamit?
-Nem, ő mindent jól csinált. Nála jobbat nem is kívánhatnék.
-Fiú ügy!
-Tessék?
-Azzal a fiúval van valami, ugye?
-Honnan veszed?-nevettem fel kínosan.
-Látom rajtad, hiába találkoztunk régen, a lányom vagy. Még most meséld el mi történt, mielőtt jön apád.
-Megcsalt...
-Elmondta miért tette?
-Nem, megakarta magyarázni, de nem hagytam.
-Biztos, hogy megcsalt?
-Igen, vagyis nem tudom.
-Mi az hogy nem tudod?
-Nagyon közel volt egy lányhoz de nem láttam, hogy történt volna valami, mert pont oda értem. Aztán annyira kiakadtam hogy, mondtam neki hagyjon békén és hogy gyűlölöm. Az eset előtt egy nappal elmentünk vacsorázni, a kedvenc éttermembe. Senkinél nem éreztem még ezt amit iránta éreztem. Kimondtam hogy szeretem, erre ő, ott hagyott az étterembe és másnap mikor megakartam keresni, ez történt.
-Értem, nem gondolkoztál azon, hogy meg kéne hallgatnod a magyarázatát?
-Nem, nem tudom.
-Édesem apád körülbelül fél év után mondta azt, hogy szeret. Egy férfi nem minden esetbe tud megnyílni, gyorsan. Nekik idő kell ehhez. Lehet hogy szeret, de máshogy fejezi ki az elején, majd kimondja azt a bűvös szót.
-Tudom!
Elkezdett csörögni a telefonom, Daniel fejét láttam meg a kijelzőn.
-Bocsi anya ezt felveszem.
-Rendben!

-Daniel?
-Hova a fenébe tűntél? Mindenki téged keres.
-Jó későn tűnt fel, hogy eltűntem.
-A futam után észrevettük, de Charles elmesélte mi történt, azt hittük idő kell. Viszont ennyi idő altt Ausztráliába is kirepülsz.
-Tessék válaszoltál a saját kérdésedre.
-Mi? TE AUSZTRÁLIÁBAN VAGY????
-Igen!
-Miért? Hol?
-Tudod miért, anyáéknál.
-Megyek érted!
-Nem, te nem jössz sehova!
-De! Mert megkell hallgatnod Charlest!
-Nem, nem kell!
-Liv, ne szórakozz már!
-Holnap repülök érted!
-Addigra akkor másik kontinensen leszek!
-Liv, nem akarok neked rosszat, tudod, kérlek. Adj még egy esélyt ennek a baromnak.
-Annyi esélyt kapott már.
-Holnap 10-kor lesz egy gép a reptéren, rá lesz írva Ricciardo, szállj fel rá!
-Dan...
-Nincs semmi Daniel! Holnap 10 reptér!
-Jó!

A beszélgetés után, anyával megtárgyaltuk a most történteket. Mikor apa hazaért, nem beszéltünk erről többet. Kicsit úgy éreztem visszakaptam a családom, és ezt a napot velük tölthettem, holnap meg mehettem a reptérre.

———————————————
Sziasztok! Remélem tetszett az új rész, lehet kicsit összeszedetlen.
Sok puszi!😘