Emery naplója

napló bejegyzések régebbről

(Visszatekintés)

Kedves naplóm, a nevem Emery. Őszintén megvalva most írok először naplót, mivel eddig értelmetlennek tartottam meg osztani a titkaimat egy könyvvel. De most úgy érzem nem tudnék kihez fordulni.
11 éves vagyok szőke hajam, kék már majdnem szürke szemem van, az osztályomban elég alacsony vagyok.
Vannak barátaim de úgy érzem nem ők lesznek azok a bizonyos legjobb barátnők.
Visszatérve teljesen normális életem van, mindenem megvan ami kellhet. Persze nem úgy értem, csak szimplán úgy gondolom hogy lehetne rosszabb életem is, amiért hálát adok.
Van 3 kis testvérem. Vivette a leg idősebb ő 8 éves. Valamint, Fay és Matt, ők ikrek, és 3 évesek.
Szerintem a családi hátteremről eggyenlőre ennyi elég is lessz.
Amiért ittvagyok az egy fiú...
Igen tudom egy 5.es még hova lessz szerelmes.
De én tényleg úgy érzem hogy az vagyok.
A jó az az hogy aránylag jóban vagyunk a szüleink miatt, szóval nem néz levegőnek.
Barna haja és szeme van vagy 2 fejjel magasabb tőlem és elég helyes is.
Bercynek hívják egyébként.
El szeretném mondani neki hogy mit érzek iránta de nem merem szóval csak marad a kukkolása...

Kedves naplóm ma a suliban beszélgettünk a barátnőimmel, név szerint. Bexy, Judy és Fay igen őt is így hívják...
Szóval velük beszélgettem Dolgokról amikor valahogy feljött az hogy én még mindig hiszek a tündérekben meg ilyesmik, és kinevettek.
Fájt eléggé, de már mindegy. Legalább tudom kinek NEM fogok legközelebb megnyílni.

Kedves naplóm, tudom már régen jelentkeztem de nem akarom hogy anyáék megtalálják a naplómat... nem élném túl.
Szó szerint.
Az évben kaptam pár rossz jegyet és apum nem nézte jó szemmel...
Konkrétan megver minden eggyes alkalommal.
És anya nem is mond rá semmit.
Nemis szeretnek.

Kedves naplóm, már egy év eltelt azóta hogy először írtam, de a helyzet nem javult.
Apum még mindig megver ha valami nem tetszik neki, amiért persze anya nem szól még mindig.
A fiú akit szeretek megtudta hogy mit érzek iránta de nem viszonozza az érzéseimet.
Mosmár tényleg úgy èzem hogy nem szeret senki. Bár a barátnőim azt mondogatják hogy ez nem igaz mert ők szeretnek. Tudom hogy csak hazudnak...

Drága naplóm, már egy ideje gondolkozom azon hogy megszökök és fel megyek mamámhoz vagy az eggyik barátnőmhöz lakni. Amihez már nagyából össze is vagyok pakolva. Csak kiveszem a hátizsákot az ágy alól és indulhatok is. Az utat pedig tudom fejből, nem lessz probléme.

Kedves naplóm, végül nem fogok egyenlőre megszökni de azért nem pakolom még ki a táskámat az ágyam alól.
Egyébként ma Bexyvel szét szereltünk egy faragót és a pengéjét kiszedtük.
Még ugyan nem mondtam de Bexy és én járunk rajz szakkörre, persze ő sokkal jobban rajzol nálam.
Szóval rajz szakkörről ki kéreckedtünk szünetre és a lány mosdóban elbújva bevágdostuk a bokánkat. Sírtunk, egy szomorú zenére, és a vérünket néztük ahogy lecsordul a padlóra.

Kedves naplóm, attól a naptól fogva minden eggyes rajz szakkörön mikor kikéreckedtünk, közös programmá vát az önsajnáltatás, a sírás és a bőrünk sértése azzal a bizonyos faragó pengével.
Egyébként már 13  éves vagyok, 7.es.
A verések amiket apumtól kapok, és a testvereim is kapnak, még mindig tart.
Bercy kezd levegőnek nézni.
Én pedig egyre jobban utálom magam.
Lehet hogy meg kellene halnom.
Akkor minden meg oldódna.

Kedves naplóm még régebben írtam egy búcsú levelet, amit nem tudom hova tettem el.
De valószinűleg anya megtalálta mert mostanában normálisabbak velem a szüleim.
Ami persze nem gond, de ettől nem érzem úgy hogy szeretnének, vagy hogy lenne bármi értelme a létezésemnek.

Kedves naplóm, már 8.os vagyok nehezen de sikerült elérnem hogy ne szeressem Bercyt. Ami már fél siker. De még mindig úgy gondolom hogy jobb lenne meghalnom.
És ugyan már egy ideje nem vagdostam magam, a hegeket még mindig rajtegetnem kell.
Utálom a mindennapokat, unalmasak és szürkék. Hasztalanok, pont mint én.
Ezért inkabb az álmaimba menekülök.
És egy képzeletbeli világba amit nemrég találtam ki. Ahol mindenki szeret. És tudom hogy ha meghalok meg alkotom ezt a világot, hogy tényleg szeressenek.

Kedves naplóm, képzeld el megtaláltam azt a bizonyos legjobb barátnőt.
Az unokatestvérem személyében.
Rubynak hívják, két évvel fiatalabb tőlem, de teljesen egy rugóra jár az agyunk. Ő megért engem és úgy érzem hogy őt tényleg érdekli mi van velem.