Lucy Malfoy Draco Hugrabbugos nővére, idén kezdi első tanévét a Roxfortban. Lucy, egy kedves, szőke hajú, szelíd, őszinte és barátságos aranyvérű lány. Ő két évvel idősebb Draco Malfoynál. A szülei nagyon kedvesek vele, még akkor is mikor megtudják...
Reggel felkelltem, felöltöztem és lementem a klubhelyiségbe, után elmentem reggelizni a Nagyterembe (Lucy és Sarah még nem voltak ott). Aztán megnéztem az órarendem, ami már ott volt az asztalon. Az első óránk Gyógynövénytan volt Bimba proffesszoral.
****
Másfél óra múlva már minden Hugrabbbugos gólya ott állt az üvegház előtt. Bementünk az üvegházba. A bal oldalamon Sarah ült, a jobb oldalamon, pedig Lucy.
-Ma a mandragóráról tanulunk. Vegyetek el fülvédőket és próbáljátok meg átültetni őket! Ki tudja miért veszélyes a mandragóra sikolya? Igen Miss Bones.
-Azért, mert aki a mandragóra sikolyát meghallja meghal - mondta Sarah.
-Helyes Miss Bones, 10 pont a Hugrabbugnak. A mi mandragóráink még palánták, a sikolyuk még nem halálos, de elájulhattok tőle - mondta Bimba proffesszor, majd hozzátette: - Szerintem nem szeretnétek ájultan a gyengélkedőn feküdni az első napon.
Ezután felvettük a fülvédőket és hozzá kezdtünk a mandragórák átültetéséhez, a baj csak az volt, hogy ez korán sem volt egyszerű dolog, ugyanis ezek a varázsnövények, nemcsak ordibáltak, (amit mi nem hallottunk, csak látszott rajtuk) hanem rúgkapáltak kis lábaikkal és harapdálták a többieket. Sarahnak például elég nehezen sikerült átültetnie egy mandragórát, egy másik virágcserépbe.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Félóra múlva, mikor már mindegyik mandragórát sikerült átültetni egy-egy cserépbe kicsöngettek. Sárosan, piszkosan és izzadva mentünk fel megmosakodni Sötét Varázslatok Kivédése előtt.
****
-Fú, de sok házit kaptunk - mondta szomorúan Lucy. A Hugrabbug klubhelyiségében ültünk este 9:28 volt, vacsora után egyből ide jöttünk le.
-Mindjárt készen vagyunk vele. Ne aggódj Lucy! - feleltem.
-Csajok nincs kedvetek elnézni a könyvtárba? - kérdezte Sarah.
-Oké, menjünk - mondtam, felkaptam a táskámat és felálltam.
Elindultunk a könyvtár felé Lucy útközben végig azt hajtogatta, hogy ,,minek megyünk a könyvtárba? Miért?" meg, hogy ,,ezek után egyetlen könyvet sem akarok látni!". Végre egy kb. 10 perces sétálás után megérkeztünk. Sarah azonnal elfutott oda ahova ki volt írva díszes betűkkel, hogy: Ifjúsági irodalom, Lucy meg azonnal lehuppant a legközelebbi székre és hozzálátott a házijához.
-Holly kölcsön adod a pennád? - kérdezte.
-Miért?
-Mert az enyémet a klubhelyiségben hagytam véletlenül - mondta.
-Aha - mondtam és kihalásztam a táskámból pennámat. Mivel a táskám legalján volt így kikellett pakolnom belőle a cuccaimat. Sorban kirakodtam a táskámból a csokibékakártyákat, a tintával teli tintásüvegeket, a füzeteimet, a könyveimet, a dolgoztaimat és még egy csomó mindent.
-Holly, ez a te könyved? - kérdezte hirtelen Lucy. Én épp a táskámból pakoltam ki néhány mindenízű drazsé csomagolását és 3 kiürült tintásüveget, de most kezemben az üres tintásüvegekkel és cukrospapírokkal odamentem a barátnőmhöz és elengedtem a kezemben tartott tárgyakat. Bum hallatszódott a kiürült tintásüvegek leestek és összetörtek, a cukrospapírok, pedig szét szórodtak, de ezzel most nem törödtem. Hanem alaposan a kezembe vettem a kisalakú, vonalas, börkötéses könyvet. Miután kinyitottam láttam, hogy a tulajdonosa valamiért nem írta bele a nevét. Nem is könyv volt, hanem egy napló. Minden oldalát feljegyzések díszítették.
-Nem. Nem az enyém, valaki másé, de nem írta bele a nevét. Ez egy napló - mondtam.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
