Maffiával az élet

1.

Van egy barátnőm Emily, már óvoda óta ismerem és olyan mintha a testvérem lenne. Szerencsére egy iskolába járunk, mind a ketten cukrászok szeretnénk lenni. A családom nem gazdag volt már olyan is, hogy nem tudtuk a számlákat kifizetni.  A szüleim valakitől pénzt kaptak kérdeztem, hogy kitől és hogyan de azt mondták  jobb ha még nem tudom. Megint rákérdezek, szeretném tudni kitől kaptak pénzt.

Amikor leértem egy idegen férfi állt a nappalinkban. Elég helyes és izmos is barna hajú, borostás, de van egy olyan érzésem, hogy elegánsan felöltözve nem bájcsevegni jött.

- Anya ki ez?

Ahogy megszólaltam a férfi rám nézett és feltűnően végigmért.

Ő: Szia, te lennél Camilla?

- Igen én, de te mégis ki vagy?
Honnan tudod a nevem?

Ő: Lucas Knight vagyok, úgy látom a szüleid nem meséltek rólam.

- Apa mégis miről beszél?

Itt már kezdtem nagyon ideges lenni.

Lucas: Amikor nem tudtátok a számlákat befizetni a szüleid tőlem kértek kölcsön

Hát persze, sejthettem volna de szerintem ez még nem a teljes igazság.

Lucas: Mivel nincs sok pénzetek és évekbe telne hogy visszafizessétek a kölcsönt, a szüleiddel abban egyeztünk meg hogyha betöltöd a 18-ik éved velem jössz és velem élsz.

- HOGY MI VAN??
Ti komolyan képesek voltatok eladni egy idegennek?

Apa: Ez a te érdeked, nála mindened meg lehet és nem leszel szegény

- GRATULÁLOK, hát ennyire szerettek, abba nem gondoltatok bele, hogy a pénznél fontosabb a család?

- Tudjátok mit?
Már el is felejthettek engem örökre

Odafordultam Lucashoz és olyat mondtam amit hogyha nem lennék dühös biztos nem mondanék.

- Lucas, összepakolom a ruháimat és mehetünk, oké?

Még Lucas is meglepődött, szerintem ő csak holnap akart elvinni, de itt már nem bírok maradni.

Lucas: Ez tetszik, megvárlak

Anya: Ne menj még, elég holnap

- Szerinted én itt bírok még maradni? Elárultatok engem, nagyot csalódtam bennetek.

Ezután befutottam a szobámba és elkezdtem a bőröndömbe pakolni, még mindig nem fogtam fel, hogy voltak erre képesek a szüleim. A ruháimat gyorsan bedobáltam és az Emilyvel közös képeimet is beraktam, a családi képeket nem viszem. Rájuk sem bírok nézni, remélem Lucassal nem lesz olyan rossz életem. Fél óra alatt elpakoltam és kimentem.

- Lucas mehetünk

Apa: Kislányom kérlek maradj még

- Biztos, hogy nem sziasztok

Még ölelgetni akartak, de nekem nem ment. Kimentem az udvarra egy fekete kisbusz állt kint, nem láttam mást meglepett, hogy egyedül jött.

Lucas is jött utánam, a szüleim is jöttek de figyelmen kívül hagytam őket.

Lucas: Gyere

Kinyitototta nekem az ajtót, kedves.
Gyorsan beszálltam, és vártam az új életem kezdetét.

Lucas: Nem átlagos életed lesz, annyit elég tudnod, hogy Maffia főnök vagyok

- Hogy, mi?

Lucas: Nyugi, nem esik bántódásod ha jól viselkedsz

- Oké

Úgy látom nem lesz jó társaság.
Egy óra út után megálltunk egy hatalmas kerítés előtt.

Lucas: Engedjetek be

Két férfi állt a kerítésnél, ahogy beértünk megláttam az új otthonom, olyan mint egy palota. Egy emeletes, de szerintem biztos van földszint alatti része is.

Hát elkezdődött az új életem a maffiában.