Tengerbe Folyt Vér [V.SZ. II.Season]

Na persze

Egyáltalán,hogy lehetek ekkora hülye,hogy nem engedem le a redőnyöket késő este aaaaaaaaaah borzasztó vagyok. Nem merek megmozdulni aaaah pedig muszáj lesz...........MEGVAN! Eljátszom,hogy pisilnem kell vagy kimegyek a konyhába tejért azaz a filmekben bev.....várjunk....az a csávó ChangKyun mivan ha követett hazaáig és mivan ha ő a sorozatgyilkos+egy vámpir? Ennyi nekem befellegzett, felkelltem az ágyból és a konyhába sétáltam a fejemet fogva mert magam előtt látom,hogy biza bejön valahogy a lakásomba majd megerőszakol, kiszivja a véremet és ennyi nekem kampó. Menekülni se birok utolér azzal a ninjutsu gyorsaságával mire az ajtóhoz érnék 5x megöl. Öntöttem a bögrémbe csokis tejet majd felültem a konyhapultra és kinyitottam az alattam lévő fiókot magyarul a csoki raktáramat:

Az utolsó vacsorám egek mindjárt elkezdek bőgni annyi csokim van kár lenne meghalni és ezt a rengeteg csokit itt hagyni. Megeszik a hangyák basszus. Kibontottam egyet és bekövetkezett az amit már tudtam, hallkan kattant a bejárati ajtóm, kinyitotta........remélem megvárja,hogy az összes csokimat megegyem nem hagyom itt. Halk, de hallható lépteket hallottam anyám a szivem a torkomban dobog, Nini ma meghalsz egyfene,hogy megtalál vagy te árulod el a tartózkodási helyedet.

-Érezd magad otthon itt vagyok a konyhában eszem a csokimat meg iszom a csokis tejemet és nagyon megbecsülném,ha a megölésem előtt befalhatnám az összes csokimat.-nem érkezett válasz és lépéseket se hallottam.-Helyezd magad kényelemben.Meg megkell irnom anyámnak,hogy mit adhat oda a hugomnak a szobámból és mit nem. Én ráérek meg gondolom te is.-belekortyoltam a csokis tejembe és epp megtöltöttem van vagy 2 liter csokis tejem, az ajtó felé fordulva a szivemhez kaptam ijedtemben. Ő az a kocsmából:

Fejét fogva nekidőlt az ajtófélfának és úgy nézett rám mint egy idiótára.

-Eszednél vagy? Szivrohamot kaphattam volna!-legszivesebben hozzávágnék valamit.
-Te aztán csapnivaló áldozat vagy.-szólalt meg a sok fintorgás után.
-Tudtam! Úgy tudtam,hogy te vagy a sorozatgyilkos.-a csokival rámutattam.-Te voltál ott a sikátorban ma ugye?-összevonta szemöldökét-Azt is tudom,hogy vámpir vagy.
-Nem tagadom birónő sorozatgyilkos és vámpir vagyok. A sikátor melletti épület tetejéről láttalak és aztán a véletlen folytán a kocsmában. Úgy mentem oda hozzád és jöttem ide,hogy megöljelek szóval haladnék tudod.- siettet? Pffffffff, zsebre vágta a kezeit.
-Hányadik vagyok?-kérdően oldalra billentette a fejét.-Hanyat öltél meg ma este? Hanyadik vagyok én?
-Első és utolsó.-kiköptem a csokis tejemet.-Mivan?
-Erről eszembe jutott egy vicc, tudod lehetek másban is első meg utolsó-elkezdtem röhögni, de úgy rendesen ő meg a fejét fogta.-Muszáj megölnöd? Biznisz nem érdekel?
-Ilyen áldozatom se volt még, gyors leszek-közeledett fejém én meg megdobtam egy tábla csokival buuum az a homlok 10 pontot ér. Megállt egy helyben és csak nézett.
-Ha megölsz mielőtt megeszem az összes csokimat visszajövök és én öllek meg.-készitettem a következő csokimat.
-Na jó, nem akartam ehez folyamodni-a szemei vörössé váltak-leteszel mindent és csendben maradsz egyhelyben-őtet néztem amég elém battyogott.-nem sikitasz, lazits és aludj el.
-Azt lesheted-megböktem, egyáltalán mit akart ezzel?
-Iszol valamilyen teát?-csipőre tett kézzel bámult.
-Jah-fejét beleverte a frizsiderembe.-nananana  ha elbaszod megveszed, bérelem a lakást.
-Édes Istenem.-felkapott a konyhapultról és bevitt a szobámba majd lerakott az ágyba ő meg az ágy melletti székbe ült.-Aludj!
-Nem igy működik az alvás.-bújtam a takaró alá.
-Csak aludj el könyörgöm aztán megöllek és már itt sem vagyok.
-Mégis hogyan szándékozol megölni? Okay mély alvó vagyok,de a folytogatásra tuti felkelnék ahogy a harapásra is. Tényleg igaz,hogy árt nektek a fokhagyma?
-Aludj!
-Nem, válaszokat akarok!
-És aztán aludni fogsz?-hátradőlt a székben.
-Jah, de kérlek légy óvatos, ne fájjon.-a párnám mellé tettem a plüssömet.
-Jesszusom,ha ezt most valaki hallaná azt hinné megakarlak dugni. Rendben, kérdezz aztan fájdalom mentesen megöllek.
-A fokhagyma!
-Humbuk.
-Napfény?
-Ártalmatlan egyesekre pl rám.
-Miért ölsz embereket? Napi szinten ilyen sokat.
-Imádok ölni, szenvedni látni másokat,kinozni, kiinni az utolsó csepp vérüket.-megdobtam a kispárnámmal.
-Ha kinozni mersz visszajövök érted.
-Van még kérdésed?-megráztam a fejem-Na essünk túl rajta-azt a párnát amivel megdobtam rászoritotta villám gyorsan az arcomra már szinte alig kaptam levegőt mondjuk nem igazán ellenkeztem, hiába való lenne.A kezeimet magam mellé raktam és vártam,dehogy mire azt nem tudom mert levette az arcomról a párnát és fellélegeztem. Miért? Mért hagyta abba?-Mértnem ellenkezel?
-Minek?-köhögtem picit-Nem érek el vele semmit.
-Ch......ez igy nem jó. Kapálóznod kellene, ellenkezned és rimánkodni az életedért.-hatalmasra nyiltak a szemeim.-Gyerünk.
-Pillanat-nagy levegőt vettem és most felveszem a szinészi arcomat.-Jaj ne gyilkos bácsi ne öljön meg kegyelem-drámaian kezemet a homlokomra fektettem.-Segitség. Valaki segitsen...........Hideg vérű gyilkos vagy minek neked ez a sok dráma?-nevettem fel.
-Hahaha nagyon vicces. Nem, csak tetszik, de nem igy.-karomnál fogva felhúzott és csak annyit láttam,hogy kinyilik a szája és megcsillantak a vámpir fogai.
-Ugye mostál fogat?-hirtelen a kezemet a szája elé kaptam.Tenyerébe lehelt majd megszagolta-Ezt nemnek veszem. Nah essünk túl rajta.-oldalra forditottam a fejemet,hogy elérhető legyen neki a nyakam. Picit izgulok te jó ég készen állok én a halálra? Elfutni úgysem birok 5x megölne mire a szoba ajtóig elérek.

Megéreztem a fogait a nyakamon és őszintén szólva azt hittem fájni fog,de nem egyáltalán nem fáj sőt elkezdtem álmosodni. Nagyon álmos vagyok, visszagondoltam milyen sok mindent éltem át még éltem. Csodálatos szüleim vannak mindent megengedtek nekem, a hugom egy kis ördög,de őt igy szeretem, a nagyszüleimet sosem ismertem meghaltak mikor megszülettem. Lett egy kiskutyám ő otthon maradt a szüleimmel, keveset kirándultam, sokat olvastam igaz nem vagyok a leges legkitünőbb tanuló csak jeles, de imádok olvasni. Legutoljára valami Zero hetedik ükunokájáról olvastam egy kis részletet, a könyvet a könyvtár legbugyrában találtam. Mi ez a hang? Kinyitottam a szemem, az ébresztőm? Lenyomtam, mi a fasz? Ez a menyország? Kibaszottul hasonlit a szobámhoz, körbenéztem majd megnéztem a pulzusomat és jah élek.....ÉLEK? A fürdőbe szaladtam,hogy megnézzem a tükörben nem e álmodtam az egészet, nos a két pöttyöt látva a nyakamon elkönyveltem,hogy tökre nem álmodtam.......Várjunk mi is a neve? Changhyon? ChangGuk? Nem, valami más......CHANGKYUN!!! Igen ezaz.
-Szia!-akkorár ugrottam te jó ég a hangja hallatán, a konyhából jött a hang igy odamentem.
-Te mit keresel itt? És én mit keresek még itt már ha érted mire gondolok.-mutattam magamra.
-Elájultál mikor megharaptalak és ittam pár kortyot.-elájultam? WTF??????
-Mértnem öltél meg akkor? A legjobb alkalom a megölésre és te elpazaroltad az esélyt?
-Muszáj volt.-a konyhaasztalnál ülve kortyolgatta a kávéját?-Mértnem mondtad,hogy egy félvér vagy?
-Tessék?-meglepődtem és mi a francról beszél?
-Ne tedd a hülyét, értem én,hogy a félvérek eltitkolják a létezésüket viszont nem kell aggódnod nem öllek meg.-hátradőlt a székben.
-Te őrült vagy plusz össze vissza zagyválsz. Mi az a félvér?-ChangKyun összevonta a szemöldökét.
-Nem tudod? Tudod félvér-megráztam a fejem.-Egyszerű a válasz, egyik szülőd vámpir a másik meg ember.-kitört belőlem a röhögés majd a komoly arcát látva abbahagytam.

-Most viccelsz ugye?
-Nem Luna, ez komoly dolog. Ha más vámpirok megtudják,hogy egy félvér vagy akkor aláirtad a halálos itéletedet.
-Nini. Bocs.-bólintott-És te mértnem öltél meg? Mért ölnének meg? Törvénytelen gyerek vagyok?
-Nini, a mai világban természet feletti lényeg léteznek, ha egy vérfarkas kezébe került és iszik a véredből hibrid lesz és mindenkit megfognak ölni. Vámpirokat, boszorkányokat, mágusokat stb. A vámpirok azért ölik meg a félvéreket,hogy ez ne történjen meg. Hogy miért nem öltelek meg? Mert ismerek egy havert akinek a felesége szintúgy félvér, 5 gyerekük van. 4 kisfiú és 1 kislány. Tudod a világon amiről én tudok kb 5 félvér él, mostmár 6 veled együtt, pakolj össze pár napra elviszlek randira.-kuncogott.
-Értem Rómeó. Mégis hova? Nem mehetek sehova tanulnom kell és.....-közbevágott.
-Elviszlek egy romantikus kis randira, nem kell tudnod hova. Nah pakolj, van 10 perced.