Alszik A Város ★BEFEJEZETT★

Újabb Üzenet

Beléptem a meleg üzletbe. Kint eléggé hideg volt, így jól esett a testemnek egy kis melegség.
Bent az üzletben senki sem volt. Furcsa. Sokszor jártam itt, és mindig tele volt a kis helység emberekkel. De most sehol senki. Nem láttam a kassza mögött az árust se.

-Jónapot?

Egy ideig nem jött válasz. Majd mögöttem megszólalt egy hang.

-Jajj, elnézést hogy várakoztattam! Miben segíthetek?

Megfordultam. Egy idősebb hölgyet láttam kabátban és sapkában. A ruhái tele voltak hóval.
A hangja kellemes, és lágy volt. A nagymamámra emlékeztetett.

-Semmi baj! Egy csokor rózsát szeretnék kérni.

-Adom is, egy perc... Tessék! Most akciósan 600 ft 1 csokor.

-Nagyon köszönöm. Viszlát!

Kiléptem a meleg helyiségből.
Kint hóvihar volt, alig láttam valamit.
Ránéztem az órámra.

-Ó bazdmeg!

Elmúlt negyed 4, és a temetés 15:10-kor kezdődik. Megint késtem, mint mindig. Szerencsére a temető közel volt a virágárushoz.

-Késtél, Robin. Hol voltál ennyi ideig? - súgta nekem Hannah.

-Bocs.... Később elmondok mindent.

Daniel temetésén voltunk.
Ránéztem a kopórsóra, amire ez volt írva:

"Daniel Gelf"
2005. 12.18 - 2022.12.07.
Nyugodjon békében.

Olyan fiatalon távozott tőlünk. Még a 18-at se élhette meg.
Amikor erre gondolok, mindig egy olyan érzésem van, mintha az egész az én hibám lett volna.
De nem, ez nem az én hibám, hanem ennek az elmebeteg hülye embernek és a hülye játékának a hibája.

Még most is arra gondolok, bárcsak ne velünk történt volna meg. Akkor most nem itt lennénk a legjobb barátunk temetésén, hanem mind a 7en forró csokit szürcsölve ülünk a meleg szobába Stranger Thingset vagy valami más sorozatot nézve, miközben megbeszéljük, hogy mit csináljunk a téli szünetbe.

De sajnos nem így történt.

Egy könnycsepp gurul végig az arcomom. Sírok.

Sírok, mert elveszítettem a legjobb barátomat.

Sírok, mert úgy érzem hogy idáig egy nagy barom voltam vele.

Sírok, mert régebben a szerelmem volt.

Sírok, mert nem mondtam el neki:
"Szeretlek, Daniel.""

Bárcsak én haltam volna meg.

A gondolatomból kizökkentett egy meleg kéz ami a vállamom volt. Végül az a kéz egy ölelésben tört ki.

Hátrafordultam. Viktor volt az.
Ő is sírt.

-Semmi baj Robin, semmi baj. Itt vagyok - ölelt meg szorosabban.

~

Itt ülök az ágyamon, és a fejemet még mindig az a hang járja körül:

"Semmi baj Robin, semmi baj. Itt vagyok"

Amikor erre gondolok, kellemes érzés tölti el a testemet. Semmi másra nem gondolok, csak erre. Ezek a mondatok jobbá tették a napomat. Jobbá.

De úgy érzem, nem sokáig fogják....

Pittyog a telefonom.
Nem hiszem el, ki írt nekünk. Megint.

Ismeretlen:
Hahaha! Te jó ég, ha láttátok volna az arcotokat a temetésen! Mintha lefagytatok volna! Öröm volt végignézni :D

U.I.: Ez történik, ha nem bíztok bennem. Valós vagyok. Muszáj megcsinálnotok. Vagy ez lesz. Mázlitok hogy pont az ártatlant öltem meg, bár a rendőrt akartam volna, de sebaj :P

Szép napot :)

"Szép napot"!? Még van képe így elköszönni!? Majd te megkapot a szép napot, várj csak, te kis........
Ahhj, megint túlzásba viszek mindent! Már kezd ebből elegem lenni.

Sejtésem sincs, hogy ki lehet a gyilkos. Bár Anny elég gyanúsnak néz ki. Az, ahogy megakart engem ölni.... Felfoghatatlan. Lehet, nem akart, de ki tudja!? Ha lent maradtam volna, még bármi történhetett volna.....

Talán meghalok.

Talán túlélem.

Ki tudja.

Megszólal a telefonom. Stefan hívott minket a csoportban. Felvettük.

Robin (me): Hello.

Hannah: Sziasztok! Stefan, miért hívtál minket?

Kevin: Ja, az engem is érdekelne!

Viktor: Stefan....?

Stefan: SKACOK!! ÚRISTEN!! SEGÍTSETEK!! KERGET.... KERGET.....

Kevin: KI!!?

Stefan: A.... A GYILKOS.... KÉRLEK SIESSETEK!! CZOBOR UTCA SAROK, ITT A RÁKOS PATAKNÁL!! KÉRLEK SEGÍTSETEK

Viktor: Látod, hogy hogy néz ki!?
Stefan: NEM.... FEKETE MASZK VAN RAJTA......KÉRLEK SIESSE-

Robin (me): STEFAN???? HAHÓ??

Hannah: Stef....... ?

Hát igen, eléggé rövid lett :(
Bocsi, hogy nem írtam, csak eléggé elfoglalt volnam. Megpróbálok naponta/2 naponta 1 részt kirakni.

Kérlek, írjátok meg, eddig hogy tetszik a könyv, hogy tudjam, folytassam-e!!

Remélhetőleg holnap hozom a kövi részt ;)