5

61 5 2
                                    

Lucy
Hetek teltek el amióta Astor megjelent az életemben. Azóta nem jelentkezett.
Nem mintha hiányozna de minden nap úgy felkelni hogy bármikor értem jöhet egy démoni lény hogy lefeküdjön velem.
Ha esetleg újra felbukkan követelni fogom hogy vigyen Henryhez.
Nem értem a szándékaikat.
Mellesleg látni szeretném őt, érezni hogy jól van és életben van.
Nap mint nap felveszem az álarcom.
Nem mutatom hogy mennyire fáj a szívem,azt hogy sokszor azt kívántam bár csak meghaltam volna.
Egyedül a fiam ami erőt ad. Minden percemet rá szántam de amikor eljött az este újra elő jött a magány és a félelem.
Pánik rohamok gyötörnek 5 egész éve.
Nem tudom ki szenved jobban én vagy Henry?
A többiek elmentek vásárolni most egyedül vagyok itthon.
Fáradt vagyok de aludni nem tudok.
A szobában fura fény kezd terjedni halvány vörösbe borult minden.
Tudom hogy itt van .
Érzem ahogy néz engem,de még nem mutatja magát.
-Szia. Tudom hogy itt vagy. Gyere elő.
A hívásomra elő lép a sötétből.
- Üdv újra Lucy.
- Üdv.
Vártalak téged.
Meglepően figyel engem és elég közel jönn hogy érezzem a leheletèt .
-Igen? Mély hangja semleges hangszínben teszi fel a kérdést de a testtartása megváltozik.
-Beszèlni akartam veled, arról hogy mit akarsz és lenne egy kérèsem is.
Látni akarom Henryt.
-Mi okod lenne találkozni vele?
-Tudni akarom jól van-e és beszélgetni  szeretnék vele. Mi a tökéletes terve amit most kifundált ?
-Sajnálom de nem szeretne látni téged.
Ez fáj, ennyire utál?
-Rendben van, megértem akkor legalább de ad átt az üzenetem  .
Velem tehet akármit de a fiúnkat ne
rángasa bele ebbe az egészbe.
Ő ártatlan jó gyerek, ne fertőze meg a beteg agyszülemènyeivel.
-Te nem értesz egyet azzal hogy a világ pusztulásra érett?
- Tisztában vagyok azzal hogy a világ egy elcseszett hely de vannak jó emberek. Akik szeretik az életet ami nem egy pokolhoz hasonló valami.
- A Tótágas nem a pókol az csak egy hely a sötét kitaszított lényeknek.
- Te is kitaszított vagy?
-Az emberek félnek az újtól.
-Föleg ha az új dolog még az életére is tör.
Sose gondoltam hogy hallani fogom őt nevetni de megtörtént.
Itt állok egy dèmonal aki szó szerint kinevett.
- Erre nem is gondoltam. Mostantól jó fiú leszek. Ígérem.
-Hát majd hiszem ha látom.
A következő másodpercben már érzem az indákat körülöttem.
Mindenhol simogatnak.
Lassan de finoman masszíroznak.
-Ohh ez egész finom.
A gyenge pontokat érinti mintha tudná hol esik a legjobban.
Ez egyik inda lecsúszik a nadrágomhoz és ruhán keresztül ingerelni kezdi a csiklom.
-Istenem!
Egyre gyorsabban csinálja már közel vagyok a csúcshoz, aztán hirtelen abba hagyja és a kezével letépi a nadrágom.
Hátra fordít és azt az indáját amivel izgatott be nyomja a pinámba.
Ettől a durva feszítő érzéstől eltekintve nagyon jó érzés.
Vadul nyomja be és ki. Elém sétál,de úgy hogy hátul még bennem van.
Felnèzek rá ő nyugodtan áll előttem.
A kemény pènisze vastagon mered rám.
Tudom mit akar, ami aggasztó az hogy én is akarom.
Beveszem neki és lassan ízlelem őt.
Kb akkora a farka mint Henrynek.
Pár percig még kènyeztettem aztán az egész teste görcsbe rándul és a számba élvez. Nemsokára én is sikitva élvezek el. Mert még szoptam ő addig hátulról baszta a pinám.
Kell egy kis idő mire össze szedtem magam.
Ő szinte egyből rendezte magát ugyanolyan hűvösen áll ott mint az aktus előtt.
-Jól van mára ennyi elég. Jelentkezek ha igényt tartok rád. Viszlát.
Amilyen gyorsan jött most olyan gyorsan távozott.
Tényleg élveztem az érintésèt?
Szégyen járja átt a testem ahogy az S jól eső kielégült érzés kavarog bennem
Erre innom kell

Vecna átka (Henry Creel fanfikcio)Befejezett Where stories live. Discover now