-Na gyerekek én inkább lépek,ezt beszéljétek meg ti!-mondta majd kilépett a bejárati ajtón Milán.
Én fogtam magam és visszamentem abba a szobába,ahonnan kijöttem. Megtaláltam a tegnapi ruhám,ezért fogtam és felvettem. Mire pont az a zoknim is sikerült felhúzni a lábamra,kopogtattak.
-Polly,csak én vagyok az,Peti! Bejöhetnék légyszi?...-kérdezte elcsukló hangon.
-Gyere.. Gyorsan mond mert mennék haza!...
-Figyelj sajnálom! És megértem ha ezek után soha többet nem állsz velem szóba,de nem feküdtünk le! Este ugye kicsit nagyon bevoltunk baszva... És..
Ami azt illeti megkönnyembültem,de magyarul akkor hazudott nekem Peti. Undorító féreg..
-És?..
-És mersz vagy mersz-eztünk itthon,csak te akkor már kidőltél.. előszőr az volt a feladatom hogy megfektesselek... de nyilván nem mentem bele. A másodikba viszont igen,amit iszonyatosan bánok.. Az volt a feladatom hogy hazudjam azt neked hogy lefeküdtünk... Én..Rettenetesen sajnálom!...-valotta be az igazságot,de miután az utolsó mondattal végzett kicsordult egy könnycsepp a szeméből.
-Szerintem én most haza megyek.. majd beszélünk.. vagy nem.-ezzel a lendülettel kiléptem a szoba ajtón de egy kéz meg érintette a vállam.
-Figyelj,haza viszlek szívesen!..-nézett mélyen a szemembe Peti.
-Nem kell kössz.-majd pár másodpercen belül már a lépcsőházba voltam.
Leértem és hívtam egy taxit ami pár percen belül meg is érkezett.
-Jó napot! Hova vihetem?-nézett a tükörbe a sofőr.
-Jó napot, a ____ utca ___ házszám.
Petiék nem laknak messze tőlem ezért egy 15 perc alatt haza is értem.
Bementem ledobtam mindent a földre,és bezárkóztam a szobámba és szó szerint összeomlottam.
Sziasztok!
Bocsánat hogy késtem ezzel a résszel!
További szép napot/estét nektek!❣️
YOU ARE READING
Megláttam, mondom: -ÚRISTEN! | Marics Peti ff. |
Fanfiction-Soha senkit nem szerettem ennyire,mint most Téged!- mondta Peti,majd megcsókolt. . . . . . ⚠️ Trágár szavak,illetve felnőtt tartalom előfordul! ⚠️ Csak saját felelősségre olvasd! ⚠️ KITALÁLT TÖRTÉNET! ⚠️
