Mintha megint 14 lennék! (Taehyung X Reader)

most akkor ez hogy is van?

Miután lement a közönség tali én és Yun elmentünk a közeli kávézóba és ittunk egy kávét. Mindenki furán nézett mivel Yun-nál még mindig ott volt minden is. Vagyis bele értve a nagy párna a sok apróbb cuccot és a pólókat és minden egyéb más dolgot. Ez is eltelt majd én haza is mentem mivel eléggé elfáradtam a mai nap. Mivel 3-szor is újra kellett élesztenem a barátnőmet meg megállítani a sikító rohamban. Pluszban még Taehyung után is kellett rohangálnom mert senki sehol nem találta. Végül meglett. A bolondia úgy gondolta jó ötlet lenne kimenni és megsikittatni a rohadt hosszú sort. Ráadásnak vett még egy pólót is amit alá írt és bedobta a tömeg közepébe. Elképzelhetetlen hang zavar vette kezdetét. Ekkor vettük észre hogy eleve az épületben sincs bent. Jiminnel egyszerre kezdtünk el kifelé rohanni és pont belépett a drága fiatal úr mikor mi oda értünk az ajtóhoz. Kapott egyet a tarkójára tőlem meg Jimintől is majd ment tovább a show. Ez nagyon lefárasztott. A találkozót végig az öltözőben töltöttem ahol volt egy kényelmesen nagy kanapé. Természetesen szokásomhoz híven el is terültem rajta és volt hogy 2-3 percre be is aludtam. Csak hát ekkor is a fiúk folytonos nevetésére keltem. Meg hogy Yunnak WC-znie kellett és ezzel ő is felkeltett. Volt kb 1 órám amit le tudtam annak hogy végre nyugalom és lehunytam a szemem. Aztán kb 2 és fél óra múlva keltett Jin hogy vége az egésznek. Ekkor indultunk el Yunnal a kávézóba.

-Megjöttem. Kérek mindenkit ne zavarjatok szeretnék eltölteni úgy pár órát hogy aludhatok.

-Rendben édesem. Aludj jól. Nem engedek fel majd senkit.

-Köszi anyu. -majd felbaktattam a lépcsőn és szinte betörtem az ajtót annyira rádöltem. Át sem öltöztem úgy mindenestül a táskám nélkül bedöltem az ágyamba magamra rántottam a takaróm és bealudtam.

2 óra múlva:

-Mei. Kelj fel. Jöttek. És szentem jobb lenne ha lejönnél.

-Ahj ki az? Mondtam hogy ne zavarjanak. Jó megyek. Egy pillanat csak összeszedem magam. Mivel úgy nézek ki mint egy tépett kurva.

-Oké. Akkor felküldjem az illetőt vagy le jössz majd?

-Jöjjön fel. Nincs kedvem lemenni.

Gyors beszaladtam a fürdőbe össze szedtem magam majd kiléptem és egy nem várt személy ült az ágyam sarkán.

-Tae. Te mit keresel itt? Baj van?

-Nincs csak otthon nem volt jobb dolgom így át jöttem. Jungkook mondta meg hogy hol laktok. Remélem nem baj hogy át jöttem.

-Nem. Dehogy. Hozzak teát vagy kérsz valamit? Várj. Látom hogy van valami baj. Ha nem lenne akkor nem remegne a lábad. Mond el. Nekem elmondhatod. Nem mondom el senkinek.

-Hát nem is tudom. Ez a sok koncert meg a közönség találkozók.... Nekem már kicsit sok. Minden koncert után ájulás határán vagyok. Levegőt nem kapva, még a vizet sem tudom anélkül meginni hogy ne öntsem le magam hatszor annyira remeg a kezem. A közönség találkozók meg olyan hangosak, sok a rossz akaró, sok a rajongó akik még az asztalon is képesek át mászni egy ölelésért. Nekem ez már rohadt sok. Már nem bírom. -ekkor még jobban remegni kezdett a lába. A tea a bögréből egyre többször löttyent ki.

-Add ide a teát. Nézd.... Én megértem. Teljesen. Nem vagyok pop sztár, sem idol vagy híres színész... De megértem. Mert nekem is vannak olyan pillanataim hogy simán képes lettem volna abban a pillanatban leverni valakit. Nehéz ez most neked. De majd megszokod. Most amúgy is itt a hétvége. Ki pihened magad. Majd eljössz velem valahova. Még én sem tudom hova de majd kitaláljuk. Benne vagy??

-Legyen. Úgy is rég mozdultam már ki otthonról. Majd mindent lemondok és utána tervezzünk valamit. Lenne egy ötletem. Mei minden okés? Mei?

Fel sem tűnt hogy majdnem elaludtam a széken. Fogalmam sincs hogy miért de nagyon rosszul és álmosan éreztem magam.

-Hm? Figyelek. Mit is mondtál? Benne vagy (ásítás) akkor? Hova megyünk.

-Biztos jól vagy? Kicsit sápadt vagy. Nem vagy fáradt? Elmenjek és alszol egyet?

-Nem. Nem kell. Jól vagyok. Tuti. Akkor hova megyünk? -miután kimondtam az utolsó szót beájultam. Vagyis szerintem ez történt mivel nem láttam semmit. Kb 20 perc múlva az ágyamba keltem fel ahol ott volt anya, a húgom meg Tae. Na meg egy fura fehér ruhás fazon. Gondoltam hogy orvos mert valamit felírt egy lapra és át adta anyumnak. Elsőnek Taehyung vette észre hogy felkeltem ezért azonnal oda pattant az ágyam mellé és segített felkelni. Pontosítok felülni.

-Jól vagy Mei? Fáj valamid? Hozzak valamit? Nem vagy szomjas?

-Várj. Nem semmi baj nincs. Nyugi. Minden rendben van. Mi történt? És miért van itt Mr. Lee?

-Szívem elájultál. A barátod szólt hogy nem vagy jól és utána elájultál. Azonnal hívtam Mr. Lee-t hogy jöjjön. Miközben én jöttem fel a barátod már fel rakott az ágyra és kb 2 perc múlva jött a doki is. 20 percig voltál kómába kincsem. Nem fáj semmid? Jól vagy?

-I-igen. De Tae nem a barátom. Vagyis csak barát barátok vagyunk.

-Igen. Ez így van.

-Mi történt? Már mikor haza jöttél akkor is rosszul voltál? Meg mondtad hogy le akarsz feküdni és ne zavarjon senki. Miért nem szóltál hogy rosszul vagy?

-Nem voltam rosszul. Fájt a fejem. Nem ugyan az a kettő. Azért nem szóltam mert mindig túlzásba esel. Baszki. Sajnálom.

-Kincsem. Nincs semmi baj. Elhiszem hogy néha túlzásba esek. De szólhattál volna és akkor segítek. Most szegény barátodat itt sokkolod ezzel az egésszel.

-Mondtam már hogy nem a fiúm anya. Csak barátok vagyunk.

-Igen. Tudom. Mindegy. Le kísérem Mr. Lee-t addig pihenj. Elmegyek a gyógyszertárba. Hozok gyógyszert. Addig vele tudsz maradni? -majd V-re nézett aki bólintott egyet. Anya kilépett az ajtó Tae pedig azonnal a gurulós széket oda tólta az ágyam mellé de a drága szerencsétlen módon felborult vele.

-Úristen jól vagy? Ugye nem ütötted be a fejed? Várj segítek. -majd le nyúltam hogy felhúzzam csak hát azért vannak köztünk súly különbségek és ahelyett hogy én rántottam volna fel ő rántott le az ágyról egyenesen magára. Úgy feküdtünk ott mind a ketten egymáson kivörösödött arccal.

-Mei anya mondta hogy........ Valamit megzavartam?-hát igen. Én rajta feküdtem V-n a takaró félig le rántva velem együtt.

-Nem. Csak..... Elborult a szerencsétlen a székkel én meg fel akartam segíteni csak lerántott magára ez a suta.

-Hogy mit mondtál? -majd elkezdte a hasamat piszkálni amitől ösztönösen röhögni akartam de megpróbáltam vissza tartani ezért csak vigyorogtam mintha muszáj lenne.

-Biztos minden rendbe van?

-I-igen-n. (Suttogva) hagyd már rá mert felpofozlak.

-(Suttogva) nem fogom abba hagyni amíg le nem szálsz rólam.

-Jól van. Már szállok is. -keltem volna fel de mivel a takaró a lábam alá került ezért vissza estem. És..... És rá estem újra... De...... Véletlen meg..... Baszki véletlen megcsókoltam.

-Mei!!!!!!!!

Tágra nyílt szemekkel néztem az alattam lévő ember szemébe aki szintén így tett. Gyorsan leszáltam róla és beszaladtam a fürdőbe egyenesen a tusolóba.

/basszus de rég volt rész. Itt a kövi. Hamarosan hozom a kövit. A többi sorit is folytatni fogom csak most hirtelen ehhez jött ihlet/