Csak egy egyszerű koncert volt. Nem gondoltam volna hogy az az ember is ott lesz akit a legjobb barátomnak mondhattam pár éve.
Egy történet Yeon Mei és Kim Taehyung gyermekkoráról egészen a felnőtté válásig húzódó viszályokról, boldogságról, szerel...
-Ühüm. Még két percet kérek. Utána esküszöm felkelek. -ezzel újra lehúnytam a szemem. 1 perc sem telt el és valaki rá bombázott az ágyamra. Kipattant a szemem majd szélsebesen felültem az ágyamban. JK az ágyamon feküdt hason és engem bámult.
-Most mit nézel? Normális vagy? Azt hittem leszakad az ágy. Hülye. -kiszedtem magam az ágyból majd a szekrényem felé vettem az irányt mikor Jungkook vissza rántott az ágyra háttal és elkezdte csikizni a hasam. A bolond jól tudta hogy nem bírom ha valaki csikiz, főleg a hasamon. De ő direkt csinálta.
-Tudom hogy nem szereted. Ezért csinálom. Most megkapod a magadét. Azért mert lekövéreztél.
-Nem..... Is mondtam.... Hogy kövér... Vagy. Idióta. -nem tudtam normálisan elmondani egy mondatot sem mivel folyton röhögtem.
-Akkor miért mondtad azt hogy leszakad az ágy mert rá ugrottam?
-Azért mert.... Pár léc tartja.... Az egészet. Alulról. Hagyd.... Már rá mert.... Bepisilek.
-Azt nem szeretném. -ráhagyta és végre normálisan tudtam levegőt venni. Majd gyorsan beszaladtam a fürdőbe. Természetesen WC-re mivel tényleg majdnem bepisiltem. Miután ott végeztem vissza mentem a szobámba ahol egy cetlit találtam viszont a srácot sehol. Ez volt a levélre írva: Mei nekem most mennem kellett mert szóltak a fiúk hogy közönség találkozó lesz délben. Ha gondolod ugorj be. (Jungkook)
Lementem anyáékhoz és meg reggeliztem. Felhívtam barátnőm hogy elmegyek a plázába ha akar akkor jöhet viszont nekem sietnem kell mert nyitásra ott akarok lenni egy boltnál. Mondta hogy 5 perc és itt van. Az alatt az idő alatt feldobtam egy alap sminket (szempilla spirál, tusvonal, szájfény) meg fel kaptam magamra valami normális ruhát. Mivel nem volt tikkasztó meleg, viszont ördöngősen hideg sem.
Oops! Ang larawang ito ay hindi sumusunod sa aming mga alituntunin sa nilalaman. Upang magpatuloy sa pag-publish, subukan itong alisin o mag-upload ng bago.
Nem volt jobb ötletem ezért egy barna szoknyás ruhát vettem fel. Nem vagyok a szoknyák őrültje viszont nincs nagyon más a szekrényemben a suli miatt mert ott szabály hogy a lányok szoknyát a fiúk pedig nadrágot viseljenek. Miután elkészültem lementem elköszöntem anyáéktól majd az ajtó előtt már várt is rám Yun.
-Na mehetünk? A cica hogy van? Majd meg látogathatom?
-Igen. Majd meg. Csak most nincs itthon. Mindig elmegy. Majd este vissza jön. Na de haladjunk mert mindjárt nyit a boltom.
Mikor oda értünk felrohatunk a második emeletre mert ott volt az a bolt ahol mindent megtaláltam de sokan mások is. Szinte tele volt a bolt. Pedig csak kb 5 perce nyitott ki.
-És itt mit szeretnél venni? Mert ez egy barkács és kézműves bolt. Nem hiszem..... AZ OTT EGY BTS-ES KÉPKERET? MEG EGY BTS-ES PERSELY? MIÉRT NEM HOZTÁK ELŐBB IDE EL?
Majd elszaladt a polcok irányába én pedig a fizető pulthoz léptem.
-Jó napot. Szeretnék kérni 5 darab tűs dobozt 3 nagy vászont. -azért kértem mert a pult mögé nem lehetett bemenni. -Köszönöm szépen. Yun mehetünk. Yun? Hol vagy?
