Fizetős Randi / Larry Stylinson ff.

17.

Louis:


Azt hiszem, most halt meg bennem a lelkem utolsó darabja. Otthagyni a szerelmemet ilyen állapotban és összetörni a szívét a legkegyetlenebb dolog, amit valaha kénytelen voltam véghez vinni. Ahogy próbálok érte erős lenni és elsétálni a helyszínről, hallom, amint könyörög. Egy pillanatra megremegek és megállok, de mennem kell tovább. Ha elgyengülök, neki vége. Simon elég világos volt alig két órája...

Ahogy a bébim elmegy a suliba, én már nem fekszem vissza, inkább csinálok egy erős feketét, és kiülök a teraszra egy szál cigivel. annyira boldog vagyok! Olyan ez az egész, mint egy álom! Ma este ki akarom mondani neki, hogy szeretem, méghozzá egy szeretkezés közben. Igen! Szerelmet fogok vallani az én drága egyetlen babámnak! Nem tudok és nem is akarok tovább menekülni az érzés elől, hogy végre itt van nekem Ő. A levegő könnyebb, a fű zöldebb, és még a Nap is melegebben süt, mióta beismertem magamnak, hogy szeretem a kis fürtös fejét! A tegnapi eset pedig az étteremben egyértelművé tette, hogy jöhetne bármi, felvállalna, nem szégyellné, hogy a párja vagyok! Ezt hívják boldogságnak! Szívem szerint folyton csak ölelgetném és csókolnám megállás nélkül! Nem is értem a családját, hogy egy ilyen rendkívüli srácot miért nem becsülnek meg jobban! A legjobbat érdemelné mindenből, és bár én magam nem vagyok éppen az, igyekszem kárpótolni és a tőlem telhető legtöbb szeretetet és törődést adni neki! Az első, hogy megbeszélem a drágámmal, hogy segítsen picit anyagilag és rendezzük le Simont, hogy el tudjak húzni tőle a picsába! Inkább tartozok a göndörömnek, mint annak a szarzsáknak! Apránként valahogy visszafizetem neki, de ha már szabad vagyok, talán könnyebben el tudok menni akár más városba is melózni, ha segít!
Gondolataimat a csengő zavarja meg. Gyorsan lehúzom a maradék kávét a virágos kis csészéből, amit az erkélyen lévő kis üvegasztalra teszek, majd elnyomva a csikket, kimegyek ajtót nyitni. Biztosan Niall ugrott fel, bár ő szokott hívni előtte. Ahogy kitárom az ajtót, időm sincs kapcsolni, mert Simon a pólóm nyakánál fogva ken fel a szemközti oszlopra.

- Azt hitted, nem tudom meg, hogy évek óta meglopsz? - ordít acsarkodva az arcomba közvetlen közelről. Na most bajban vagyok!

- Simon! Én... - próbálnék valamit mondani, de amint megérzem a hasamnál a kését, inkább befogom a pofámat.

- A helyszínen kibelezhetnélek te nyomorult kis tolvaj! Apád helyett apád voltam! És mit kapok? Meglopsz? Privát kuncsaftokat tartasz? Ráadásul egy ilyen helyen héderelsz, mint ez? - néz körbe a lakásban, de engem szorosan tart, nehogy meg tudjak moccanni.

- Honnan...? - csak ennyit nyögök ki, és a szememet marni kezdik a könnyek. Valaki köpött.

- Ellátogatott hozzám egy bizonyos Buck! Ismerős a neve? És tudod mit mesélt nekem? - böki a hasfalamhoz a pengét - Hogy a drága kis osztálytársa, nevezetesen Harry Edward Styles kitartott ribanca vagy, és megfenyegetted, hogy köpsz a vágyairól, amennyiben nem száll le arról a göndörről, ami ugye az én hírnevemet becsmérli, hogy ilyen szófosó ribancokat tartok! Aztán elültette a fülemben a bogarat, hogy nézzek utána annak a kölyöknek és annak is, hogyan találkoztatok! És tudod mit találtam? - üvölti az arcomba. A bensőmet jeges rémület árasztja el.

- Meg tudom magyarázni .... - próbálnám megvédeni a szerelmemet, de minden hiába.

- Kibaszottul ne pofázz most! - bök egy újabbat a késsel, de csak annyira, hogy ne sértse fel a bőrömet. A szememet elárasztják a könnyek, és némán nyelem vissza, amíg tudom. Nem akarok elgyengülni előtte - Azt találtam, baszki, hogy az a kölyök egy kibaszott milliárdos! Márpedig hogy a picsába kerül egy ilyen senkiházi egy olyan ember közelébe, mint az a srác? Jó kérdés! Ugye? Szerencsére az alvilági haverjaim pár órán belül hozták az infót, ami ismét egy kisebb vagyonba került, de semmi baj, majd törleszted, ugye, szépfiú? Szóval jött az infó, hogy bizony évek óta elég gazdag körökből tartasz privát kuncsaftokat a szabadnapjaidon, amivel engem meglopsz! És mit hallottam még? Szerelmes lettél! Méghozzá az aranytojást tojó tyúkocskába! Hát persze! Nem vagy te olyan hülye! Mit gondoltál? Huh? Lelépsz a pénzzel meg a pasival és nem fizeted vissza a tőlem lopott pénzt?

- Mi a fenét akarsz tőlem? - emelem fel a hangom, mert már én is az összeomlás szélén táncolok. Bökje ki, mit akar, aztán húzzon a faszba! Nem akarom a szerelmemet belekeverni!