Japán Mitológia: Kicune || HUN

Japán Mitológia: Kicune

A japán mitológia egyik kiemelkedő alakja, a kicune, mely szó jelentése róka. Eredetileg a sintó vallás segítőkész, kedves, róka alakú istene. Sok japán népmesében megtalálható az alakja. A kicunék a legismertebb jókaiok, azaz szellemek közé tartoznak, szerepük azonban a különböző történetekben más és más.  Előfordul, hogy becsapják az embereket, de van olyan is amikor védelmezik őket. A japánok a legtöbb rókának különleges tulajdonságot adnak, nem csak a rókaszellemeknek.
A legkorábbi fennmaradt történetek 11. századból erednek, melyben kínai, indiai és japán elbeszélések is megtalálhatóak.
A kicunék mint pozitív alakok már a 4. században megjelentek Japánban, Kínából és Koreából csak a negatív tulajdonságait vették át.
A kicune mondák kialakulásában legfőbb szerepet az játszik, hogy az ősi Japánban a rókák az emberek közelében éltek. Hagyományosan a rókákat tekintették az Inari nevű sintoista kamik hírvívőinek. Ezáltal megnőtt természetfölötti jelentőségük a köztudatban. Elsődleges tulajdonságukként az emberré változást szokták megemlíteni.
Minél több farka van, annál bölcsebb, öregebb és hatalmasabb egy kicune. A legidősebb és legkiválóbb rókák a kilenc farkúak, társaik közt is a legmegbecsültebbek. A népmesék szerint, minden ezer év elteltével tudnak egy farkat növeszteni. Állítólag ha kinő a kilencedik farka, fehérré vagy arany színűvé változik a bundája. A történetek okos és bölcs lényekként ábrázolják őket, ami koruk előrehaladtával csak nő.
Sok történet ravaszként mutatja be a kicunét, aki alakváltó képességével rászedi az embereket. Máshol azonban úgy festik le, mint hűséges őrzőt, barátot, szeretőt vagy éppen feleséget. Számtalan legendában a kicune megszállja egy nő testét vagy átváltozik azzá. Ilyen formában meghódít egy férfit, bűbájt bocsátva rá, és megtréfálja azt. Kicunecuki jelentése az az állapot amikor a róka megszállt valakit. Az áldozatok arckifejezése hasonlított egy rókáéhoz, innen tudták, hogy megszállták az illetőt. Úgy tartják, hogy a megszállt áldozatok, a megszállás idejéig képességeket kaptak, így például egy írástudatlan ember képes volt írni-olvasni egy ideig.
Egyes történetekben a kicunéknak még nagyobb erőt tulajdonítanak, képesek meghajlítani a tér-időt, az embereket az őrületbe kergetik és különleges alakokat tudnak felvenni, mint például egy hihetetlenül magas fa vagy egy második hold az égen. Képesek farkukkal tüzet vagy villámot gerjeszteni vagy megjelenni az álmokban, repülnek, láthatatlanná válnak, esetleg különböző illúziókat létrehoznak.
A kicunék, vagy a megszállt áldozatok ábrázolásánál gyakran látható egy kerek, vagy hagyma alakú, fehér gömb, amit hosi no Tama, csillag gömbnek neveznek. Amikor a kicune nem emberi formában van, akkor ezt a gömböt a szájában tartja vagy a farkán hordozza.
A kicunék évszázadokon keresztül maradtak a japán kultúrában, és napjainkban is meghatározó elemei. Megtalálhatók motívuami animációkban, öltözetben, fesztiválokon, különböző használati, vagy emlék tárgyakon.