Ki vagy te?

Kód

Elkezdtem üvölteni.

-VALAKI!! SEGÍTSÉG!-kiabáltam már egy ideje.

-Sarah halkabban!-motyogta Steve.

-jézusom! Steve jól vagy?-kérdeztem.

-szarrá vertek, fáj a fejem, rám száradt a vérem de ezen kívül elég jól-humorizált.

-oké Steve nézz jobboldalra-mondtam.

Steve oda nézett majd folytattam.

-ott van egy olló, azzal eltudnánk vágni a kötelet-mondtam.

-de hogyan megyünk oda?-kérdezte.

-ha egyszerre ugrunk akkor eltudunk oda jutni-mondtam.

-oké, ez sikerülhet-mondta.

-3...2...1-mondtam majd egyszerre ugrottunk, és nem dőltünk el.

-ez sikerült!-mondtam mosolyogva.

-3...2...1-mondta Steve majd megint sikerült közelebb érnünk az asztalhoz.

-3...2...1-mondtam majd elborultunk.

Elkezdtem nevetni.

-shh, Sarah nincs semmi baj-mondta Steve.

Észre vette hogy nem sírok hanem nevetek.

-te most nevetsz?-kérdezte.

-igen, tudod elég durva hogy egy szovjet alagút rendszerben fogunk meghalni-mondtam.

-nem fogunk meghalni-mondta.

-tudod...amikor megláttad hogy valaki megcsókolt az utcán...és észre vettem, hogy láttad. Egyből tudtam, hogy elveszítettelek-mondtam majd folytattam.-tudtam hogy nem fogsz hinni nekem és azt is hogy szakítani fogunk. Tudtam, hogy úgysem leszünk örökké együtt.

-miért mondod ezt el?-kérdezte egy idő után Steve.

-mert...nagyon rossz előérzetem van. Úgy érzem, hogy valaki aki fontos nekem, őt mai napon elveszítem-mondtam halkan.-és félek hogy te leszel az

-nem fogok meghalni-mondta.

-nem tudhatjuk-suttogtam.

Majd bejöttek a szovjetek.

-hová igyekeztetek?-kérdezte az egyikük.-itt van az orvos aki megvizsgál téged

Oda lépett az orvos Stevehez majd elővett egy ollóra hasonlító valamit. Elvette Steve egyik ujját majd leakarta vágni.

-ne! Ne! Ne! Volt egy kód!-mondtam.

-milyen kód?-kérdezte az egyik szovjet.

-hosszú a hét az ezüst macska eszik blablabla. Itt sugározták ezt a szart Hawkinsban! Mi meg befogtuk -mondtam.

Beadtak nekem és Stevenek valamit.

-ettől majd megered a nyelvetek-mondták majd kimentek.