Peti szemszöge:
Peti: - Nem azt mondtad hogy van a telójába nyomkövető?
Laci rámnézet és elmosolyodott.
Laci: - Okos gyerek vagy te tesó.
Peti: - Mondták már. De gyorsan nézd meg.
Laci a telefon képernyőjét bámulta és le volt sokkolódva.
Peti: - Mi van bro?
Laci: - Tudod van az a kis utca ahol soha senki nem jár.
Peti: - Igen vágom. Ugye nem ott van?
Drága barátom elkezdett futni és ugye én is követtem a példáját. Mit ne mondjak elég gyorsan oda értünk de amikor meg álltunk úgy lihegtünk, mint egy kutya.
Peti: - Tesó nézd -
két levegő vétel között megpillantottam Petrát, aki a földön feküdt és nem volt magánál. Mellette állt egy 20 év körüli pasas, aki egy kést vett elő a zsebéből. - Haver. Hajrá!
Majd nem is kell mondanom mi történt. Addig ütöttük a csávót amíg nem kezdett el vérezni mindene.
Könnyes szemmel néztem a barátnőmet, akit a világon a legjobban szeretek. Fájt a szívem, hogy láttam, tehetetlenül fekszik a földön. Leguggoltam mellé, megsimogattam az arcát, de tényleg nem volt magánál.
Laci hívott mentőt és bevitték. Nekem kint kellett várnom, azt mondták kb fél óra. Aha persze. Lóf@szt fél óra. Egy évszázadnak tűnt. Fel-alá járkáltam, és gondolkoztam. Azon, hogy miért csinálta ezt vele az a barom.
Amikor a bejárat előtt sétáltam el, megpillantottam Sárit, Brúnót,Manut, Milánt és Zsófit. Gyorsan kiszaladtam eléjük.
Peti: - Sziasztok srácok.
Sári: - Szia Peti. Mi van Petrával?
Peti: - Nem engednek be hozzá. -
Itt jött el az a pont hogy összetörtem. Lelkileg. Kitört belőlem a sírás. Próbáltam takarni, de nem sikerült.
Brúnó és Manu oda jött hozzám, és megöleltek. Nem érdekelt jelen pillanatban, hogy mit látnak az emberek. Csak kellett egy baráti ölelés.
Zsófi: - Menjünk vissza.
Elindultunk vissza és a folyosó végén megpillantottam drága Lászlót. Nagyon integetett, de nem szenteltem neki jelentőséget. Szép lassan oda sétáltunk és utána esett le.
Peti: - Mi van bro? Miért integettél?
Laci csak megfogta a vállam és az ajtó irányába mutatott, ahol Petra volt.
Peti: - Igen tudom hogy itt van a szobája. Ezért nem kell integetni.
Laci: - De egy balf@sz vagy tesó.
Peti: - Most miért?
Barátom csak kinyitotta az ajtót és megpillantottam a szerelmemet.
Ránéztem kedves barátomra aki engedélyt adott hogy bemenjek.
Azonnal bementem hozzá. Nem volt magánál. Megszakadt a szívem érte. Leültem az ágy mellett lévő kisszékre, és meg fogtam a kezét. Összekulcsoltam a kettőnk kezét.
Adtam neki egy puszit és lehajtottam a fejem. Kitörtek a könnyek. Nem tudtam mit csinálni. Mostmár egyedül voltam. Nem látott senki.
Petra szemszöge:
Ahogy már mondtam, nincs meg semmi onnantól, hogy összeestem.
Kinyitottam a szemem és Petit láttam magam mellett. Szegény sírt. Konkrétan zokogott.
Lenéztem a kezemre amin kék és lila foltok voltak. A nyakamat nem tudtam mozgatni. Nagyon fájt. Meg akartam szólítani Petit, de nem ment. Nem jött ki hang a torkomon. A hüvelykujjammal megsimogattam a kezét ami az enyémmel volt összekulcsolva.
Erre egyből felkapta a fejét és láthattam a gyönyörű barna szemét ami csak úgy csillogott a könnyektől.
Mosolyogtam rá. Ő is ezt tette.
Peti: - Szivem.. - nem tudta folytatni mer elcsuklott a hangja - sze- szeretlek❤
Petra: - Én is szeretlek❤ - próbáltam felülni hogy adjak neki egy csókot de nem sikerült
Peti: - Majd én - felállt odahajolt és hosszú csókot adott - mi történt?
Petra: - Nem tudom csak arra emlékszem hogy.... - nem tudtam befejezni mert Sári és Zsófi rontottak be a szobába
Sári: - Csajszii - idefutott hozzám és megölelt
Zsófi: - Drágám minden oké? - kérdezte Zsófi majd ő is megölelt
Peti felhúzta a szemöldökét és meglepődött.
Peti: - Drágám? Ez valami csajos szokás??🤨
Zsófi: - Igen amíg ti tesózzátok egymást addig mi drágámozzuk meg csajszizzuk egymást. - állt volna le Petivel vitatkozni de egy gyilkos pillantást vetettem mind a kettőjükre és inkább befogták a szájukat - nagyon aggódtunk🥺
