Amikor Peti bejött a szobába kicsordult egy könnycsepp a szememből.
Peti: - Cica mi a baj?
Erre a kérdésre nem válaszoltam. Elcsuklott volna a hangom és akkor bumm. Borul az egész terv.
Legyintettem egyet majd megtörölt a szemem.
Kis ideig csak néztünk a semmibe de utána Peti felém hajolt és lágyan de mégis hosszan megcsókolt
Peti: - Szeretlek, nekem most mennem kell.
Petra: - Persze🙄 kúrvázni?
Peti: - Bébi ezt honnan veszed?
* megfogta a csuklómat és megpuszilta a kezem* - nem csallak meg! Ne aggódj! Szeretlek❤
Megpuszilt majd kiment.
Teltek a napok, közben kiengedtek a kórházból. Hát mit ne mondjak, Peti elég fura.
Egyik nap egymás mellett feküdtünk az ÉN ágyamban és mind ketten telóztunk.
Peti: - Petra ez így nem jó....
Petra: - Mi nem jó szivi?
Peti: - Kérlek * megfogta a mellem és óvatosan lecsúztatta a kezét a hasamra* Kérlek🥲
Petra: - Ahhj🙄 🥲 jó
Peti: - Tényleg? 😊❤
Petra: - Igen de óvatosan!
És hát khm..... Megtörtént a "Magic"🥲 ( akinek nem tetszik így, írja le és csinálok egy külön részt🤣)
Petra: - Háth ez....
Peti: - Kemény volt bébi🤣❤
Petra: - Szeretlek te majom❤
Peti: - Én is manóm❤
