A Hegység oly csodás
De mégsincs tisztelet
Mért nem becsüljük
Mit megad a természet?
Hisz ő gondoskodik rólunk
Ő senki más,
De még sincs élet
S ez mind miattunk van!
Miattunk!
Tanuljunk meg becsülni,
Gondoskodni,csodálni!
Csodálni a természetet!
Remény ragyog lelkemben,
Hogy van oly ember
Ki tisztelettel ,odaadással,
S színtiszta becsülettel dolgozik!
Ez nagy remény,
De mégsem elég
Kell az élet
S a te nagy segítséged!
