Nem kellet volna.... [step brother ff.]

🖤

Kelsey Davis vagyok 17 eves. Az apammal elek New Jerseyben mivelhogy anyam meghalt mikor 10 voltam. Viszont ma egy nem vart dolog tortent. Apam kijelentette hogy uj noje van es hogy holnap oda koltozunk hozzajuk New Yorkba. Mondanom se kell nagyon kiborultam hiszen hiaba volt mar ez 7 eve annyira ki volt mikor meghalt hogy nem gondoltam volna hogy tuljut ezen. Egy kicsit sem akartam elkoltozni innen. Itt volt az egyetlen baratnom a sulim is kozel volt meg itt nottem fel, minden ami itt van anyara emlekeztett. Egyszoval kozoltem vele hogy en sehova nem megyek innen. Ebbol alakult ki a mai veszekedesunk.

-DE MAR PEDIG JOSSZ VELEM!-kiabalt velem apam

-NEM MEGYEK VELED SEHOVA. ANNYIRA ONZO VAGY. CSAK A SAJAT BOLDOGSAGOD TARTOD SZEM ELOTT ARRA NEM IS FIGYELSZ MENNYIRE TONKRETESZEL EMIATT. MENJ CSAK EL NYUGODTAN A KIS FELESEGEDHEZ DE EN ITT MARADOK-uvoltoztem mar sirva majd fel futottam szobamba. Nem vagyok erre hajlando kesz.

A nap folyaman mar nem mentem le a szobambol csak akkor amikor hallottam hogy apam elmegy itthonrol. Ekkor lementem de nagyon meglepodtem mivel nem hogy apam nem is ment el, meg egy no is itt volt egy nalam kb 1-2 evvel idosebb sraccal. Sokkosan neztem rajuk. Csak egy szurke melegito volt rajtam es hosszu ujju top hajam pedig rendezetlen kontyba volt fogva. Arcomon nulla smink tehat ugy neztem ki mint egy rakas szar. Ahogy belem csapott a felismeres vissza szaladtam szobamba legalabb fejem helyre rakni.
Mire vissza ertem mar csak a srac ult a nappaliba.

-Ohm hello..asszem-intettem szerencsetlenul.

-Szevasz kislany-vigyorgott. Már epp szoltam volna vissza de apam meg jelent.

-Na ugy latom mar ismeritek egymast-karolt at apa mire arreb leptem egy lepest. -Daniel o itt a lányom Kelsey. Kelsey o a bátyád Daniel. Holnap koltozunk ne felejtsd!-mutogatott.

-Hogy is felejthetnem..-motyogtam. Ok szepen folytatták a beszelgetest rolam tudomast sem veve igy inkabb felmentem a szobamba pakolni ha mar holnap úgy is koltozunk. Egy par perc mulva kopogast hallok.

-Gyere-szolok ki de egy nem vart szemely lep be rajta. Daniel volt az. Meg kell mondjam eleg helyes volt de ezt az eg vilagon senkinek sem vallanam be. Gondor fekete haja kisse belelogott gyonyoru barna szemeibe. Egy fekete polo volt rajta ami feszult melkasan es karjan. Pluszegy fekete szakadt farmer.

-Kezdtek unalmasak lenni igy gondoltam még nezem mit csinalsz ha matol úgy is a hugom vagy-sohajtott.

-Jaj mer neked ez biztos nagyon megterhelo-neztem ra gunyosan mosolyogva. En epp az agyon ultem o pedig meg elottem allt tehat felkellett nezzek rá.

-Ne hidd hogy szamomra ez olyan egyszeru kislany-jott kozelebb amitol kezdtem zavarba jonni.- Egy ido utan majd elegge turtoztetnem kell majd magam egy ilyen lany mellet.-lehelte ajakimra a szavakat. Mar csak par centi volt koztunk. Szemeibe neztem amik szin tiszta vagyat tukroztek de ekkor kopogtak igy szetrebbentunk.

-Ohm gyerekek ti mit csinaltok? Amugy Daniel indulunk-nyitott be gondolom a fiu anyja.

-Csak beszlelgettunk semmi kulonos.-neztem a mellettem allo fiura bosszusan. O nem csinalt semmit csak allt es vigyorgott.

-Jo...oke na gyere fiam-intett neki az anyja. Daniel csak felem fordult es megolelt. Hirtelen ert de lassan vissza oleltem. Megereztem illatat. Isteni illata volt. Nem tudnam semmihez sem hasonlítani.

-Holnap találkozunk kislány!-suttogta a fulembe. Majd elvalt tolem es elment az anyjaval de az ajtoban allva meg ram kacsintott amit egy szemforgatassal dijaztam. Amig apam elvitte oket leultem a kanapera gondolkozni. Fhu tehat holnap koltozok apam uj felesegehez es az eszmeletlen dogos fiahoz. Aki nem mellesleg majdnem megcsokolt! De apamra meg mindig haragszom. Baszki! Allisonnak meg nem is mondtam semmit.

Szaladtam fel az emeletre ahol telefonom volt es mar hivtam is baratnomet. Par másodpercnyi kicsonges utan fel is vette.

-Sziaa-szolt bele vidaman

-Szia van valami amit el kell mondanom-szoltam bele felve a telfonba.

-Ursiten mi tortent-valaszolt.

-Elkoltozunk. New Yorkba.-mondtam mar majdnem sirva.

-M-mi van?-suttogta.

-Nagyon sajnalom de apam osszeszedett egy not es oda akar költözni es nem tudom meg állítani. Es a nonek meg van egy eszméletlen helyes fia de ez lenyegtelen. Nem akarlak itt hagyni-beszeltem kétségbeesetten a telefonba.

-Semmi baj csajos nincs az olyan messze. Minket semmi sem valaszthat el. Majd minden hétvegen vissza jössz ide hozzam es akkor nem mozdulsz mellolem-parancsolgatott amin muszaj voltam felnvetni.

-Es amúgy meg hogy is nez ki a fia?-hallottam hangjan hogy mosolyog.

-Fekete gondor haja van. Gyonyoru barna szemei es eszmeletlenul jo felso teste mivel hogy konkret majd szet szakadt a polo a gyereken olyan karjai vannak.-nevettem.

-Ja es majdnem megcsokolt.-soroltam Alisonnak az egészet.

-Fhu sok informacio. Figyi asszem te egy kicsit bele estel ebbe a sracba.-mondta.

-Azt kizart, nem. Errol nem nyitok vitat nem lehet.-emeltem fel a hangomat.

-Jolvan nyugi csak mondtam.-kiabalt vissza.

-Na jo Eli en megyek mert meg pakolnom kell es igerem majd jovok haza amint tudok puszi!-koszontem neki.

-Puszi!-szolt bele meg egyszer majd letette.

Össze pakoltam holnapra majd elvegeztem az esti rutinom ki valasztottam a holnapi fittem ami egy bezs cargo nadrag volt egy hosszu ujju fekete toppal. Plusz a jordanem ami fekete fehér. Meg lementem enni porgettem egy kicsit az instat meg ilyeneket aztan pedig mentem aludni. Felve vartam a masnapot emiatt nem igazan tudtam aludni. De lassan lecsukodtam szemeim.

De ha en tudtam volna hogy a koltozes eletem legjobb döntése volt akkor nem feltem volna ennyire.