Ha tudnád, hogy.....(Marics Peti ff.)

1.rész

Sziasztok én Tóth Iza vagyok, 19 éves, igen igen a Lacinak azaz Spaccnak a huga vagyok. Van egy legjobb barátnőm Pető Léna ő a Brúnó huga ő is 19 éves mint én. Egyetemre járok és együtt lakok Lacival, ismerem a fiúkat sokszor járnak át hozzánk. Na, de ennyi elég egyenlőre az életemről. Ma hétfő van, azaz jelenésem van az egyetemen. Arra keltem, hogy Laci rám ugrik.
-Bazdmeg Laci, hagyjál már.-nyavajogtam csukott szemmel.
-Téged? Szivesen! Amúgymeg nem Laci vagyok, hanem Peti, de ne is foglalkozz vele. Én nem hagylak mert menned kell a suliba.-Mondta ezekszerint Peti.
-Jó jó bocsi Peti.-kértem bocsánatot.
-Semmi baj tücsök.-puszilta meg a homlokom amin meglepődtem, mert eddig nem csinált ilyet.-Na van 5 perced elkészülni vagy marad a busz és nem viszlek be.
-Jó készülök.-felálltam és kiválasztottam amíg engem nézett én meg őt hogy leessen neki, hogy öltözni szeretnék.-Öhm kimennél?
-Ja igen, persze, bocsi.-vette az irányt az ajtó felé.
Felöltöztem és lementem.
-Szia tücsök, tettem reggelit, gyere induljunk.-mondta majd megfogta a karom.
-Jó jó, várj már. Laciii elmentünk.-ordítottam a bátyámnak.
-Oké, vigyázzatok, szeretlek hugi.-ölelt át a bátyám.-te amúgy mit keresel itt?-nézett furán Petire, amit nem értettem. Azt hittem ő hívta át. Már szólásra nyitotta a száját de látszott rajta hogy nem akarja elmondani az igazat így közbevágtam.
-Én hívtam át.-mondtam gyorsan ami eszembe jutott.
-Tényleg?-nézett Petire.
-Igen tényleg.-mondta zavarban
-Akkor rendben, vigyázz rá tes!-nézett szúrósan Petire.
-Oké tes, na csá!
-Sziasztok!-köszönt a bátyám.
-Szia bátyó!-köszöntem.
A kocsiban:
-Mikor végzel?-kérdezte Peti.
-Olyan 2 felé, miért?
-Csak majd eljövök érted.-mondta mosolyogva majd megfogta a combom.
-Levennéd a kezed?-kérdeztem kicsit flegmán.
-Persze bocsi.-még egy kicsit megmarkolta acombom majd a váltóra tette a kezét.
Amúgy nyár van, szettem:

-Köszi, hogy elhoztál.-köszöntem neki.
-Nincs mit, majd akkor 2re itt vagyok érted.-mondta. Én közben kiszáltam a kocsiból.
-Rendben, na nekem mennek kell, szia.-indultam el de utánam szólt.
-Várj egy kicsit.-futott utánam.-Szép napot, vigyázz magadra.-megölelt, visszaöleltem. Majd amikor elváltunk egymástól, úgy voltam hogy már tényleg mennem kéne, úgyhogy megindultam megint, de ismét nem jutottam tovább mint 1 lépés mert visszarántott és megcsókolt. MEGCSÓKOLT!!!! De én csak barátként tekintek rá.
-Ez mégis mi v.......-nem tudtam végigmondani mert befogta a kezével a szám.
-Majd ha hazaérsz beszélünk, na szia.-és elment.
Ez mégis mit képzel magáról????? Na majd otthon kapni fog, bár nem viszonoztam csókját azért jó volt, de tényleg csak barátként tekintek rá, meg le is van beszélbe a bátyámmal hogy a bandából senkivel se jöhetek össze. Na mindegy, megyek matekra. Találkoztam Lénával a legjobb barátnőmmel és egyben osztálytársammal.
-Szia Iza, mizu? Ideges vagy?-kérdezte Léna.
Ennyire látszik?
-Szia Léna, igen nagyon. Peti az elöbb megcsókolt a kocsiban meg tapizott.-meséltem neki azt ami kb 10 perce történt.
-Mármint Marics Peti?-kérdezte.
-Szerinted ki más.-förmedtem rá.
-Jó jó, da az jó nem?-kérdezte.
-Nem, egyáltalán nem jó. Én csak barátként tekintek rá.-meséltem neki.
-De ez megváltozhatna nem?-kérdezte reménykedve.
Nagyon szeretem aranyos meg cuki és tudom csak azt akarja, hogy boldog legyek, de eleget csalódtam a fiúkban és elég volt. Főleg Petivel nem akarok kapcsolatba kerülni mert ő szokta a legtöbb csajt hazavinni és megfektetni.
-Majd megváltozhat, de nem most és nem Peti fogja megváltoztatni a döntésem, hogy egy ideig nem lesz kapcsolatom.

Sziasztok!
Itt is lenne az 1. rész, remélem tetszik, ha tetszik vote-olj.