Kati éppen a fürdőkádban áztatta magát, amikor megszólalt a csengő. „Ki lehet az?" Kikászálódott a vízből, felkapta köntösét, és csöpögve elindult az ablakhoz megnézni. Kinyitotta és kinézett. Márk volt az, a régi osztálytársa. Pénteken volt az osztálytalálkozójuk és egész este egymással beszélgettek. Márk elkérte a telefonszámát és a címét is. Ma hétfő volt, Katinak síszünete volt, és mivel egyedül volt otthon, úgy határozott áztatja magát a kádban egy ideig egy jó könyv társaságában, aztán nekiül tanulni. 11 óra volt, tehát Márk ellógott a suliból.
Márk felnézett, amikor meghallotta az ablak nyitódását, és amikor meglátta Katit köntösben így szólt:
- Felébresztettelek?
- Nem, a fürdőkádból ugrasztottál ki.
- Mondanom kell valamit. - mondta zavart arccal Márk.
- Megyek, nyitom az ajtót. - és már rohant is. „Mi lehet olyan fontos, ami miatt ellóg a suliból?"
Az ajtóban Márk kicsit tétován állt, miután látta, hogy Kati egy szál köntösben van.
- Gyere be! - hívta Kati.- Menjél csak fel!- szólt és bezárta az ajtót.
Márk a lépcső tetején megállt és nézte Katit, amíg fel nem ért. Kati kicsit zavarba jött, de aztán Márkra mosolygott.
- Vetkőzz le és gyere be!
Márk levette a kabátját: - Hova tegyem? - kérdezte.
- Add ide, majd felakasztom.
Márk mellé lépett és a felső fogasra akasztotta. Márk a közvetlen közelében állt, felgyorsult a szívverése és rekedten megszólalt:
- Kati...
Kati ránézett: - Igen?
Márk megrázta a fejét: - Semmi.
Kati bement, a fiú utána. A nappaliba mentek.
- Ülj le! - kínálta hellyel a fiút.
- Még soha nem voltam nálatok.
- Igen? Akkor gyere körbevezetlek. - nyújtotta a kezét Kati.
Márk egyből megfogta a kezét, Katit mintha áramütés érte volna, utána pedig elkezdett bizseregni a karja, majd az egész teste. Remegő hangon szólalt meg:
- Ez a nappali.
- Aha. - szólt Márk, de csak Katit nézte.- És hol a te szobád?
- Fent, az emeleten.
- Megmutatod?
Kati bólintott, és elindult felfelé a lépcsőn, mögötte Márkkal.
- Kicsit kupi van, még be sem ágyaztam. - mondta zavartan.
Márk motyogott valamit. Éppen azzal volt elfoglalva, hogy megcsodálta Kati karcsú derekát, formás fenekét és kecses lábait. Vissza kellett fognia magát, nehogy ott a lépcsőn azonnal átkarolja, bevallja neki, hogy őrülten tetszik neki, és megcsókolja végre. Elég váratlan lett volna. Már az is, hogy itt van eléggé meglepte Katit- látta rajta- bár nem mondta. Az osztálytalálkozón, amikor meglátta, már tudta, hogy ez a lány kell neki. Kati teljesen megváltozott külsőre és mint később kiderült belsőleg is. Amikor Gergővel odaültek mellé kissé meglepődött, de utána nagyon jól elbeszélgettek. Sajnálta, hogy Katinak már korábban el kellett mennie, de ment az utolsó busza. Kikísérte, és már akkor érezte, hogy nagyon megtetszett neki Kati. Egész hétvégén róla ábrándozott, éjszaka vele álmodott, visszaemlékezett arra, hogy mit mondott, hogyan nézett, hogyan mosolygott. Aztán hétfőn bement az iskolába, de ott is állandóan a lány arcának képe lebegett előtte, így a második óra után otthagyta a sulit, és eljött hozzá.
És most itt volt.
Kati belépett a szobájába, mögötte Márk.
Megfordult és felnézett a fiúra, Márk is csak nézte, sokáig álltak így csak egymás arcát fürkészve, egyikük sem tudott megszólalni. Aztán Márk kinyújtotta a karját, és a derekánál fogva magához húzta Katit. Szorosan tartotta, Kati pedig a fiú mellkasán nyugtatta kezeit. Ekkor Márk lehajolt, és gyengéden szájon csókolta. Aztán Kati szemét kereste a tekintetével, hogy folytathatja e. Erre Kati átkarolta a nyakát, magához húzta a fiú fejét és megcsókolta. Márk persze nem tiltakozott, visszacsókolta a lányt. Csókjuk egyre szenvedélyesebb lett, a végén egészen kifulladtak, levegőért kapkodtak.
- Kati- szólt Márk, Kati pedig ránézett. - szerelmes vagyok.
- Én is. - mosolygott a lány, Márk pedig újra megcsókolta.
Így kezdődött a szerelmük.
