Bernadett már alig várta, hogy végre péntek este legyen. Nagyon szerelmes volt Tamásba, és a fiú
sem volt közömbös iránta, ezt biztosan tudta. Vera, a barátnője megígérte, hogy megkérdezi a fiút ő
hogyan érez. Ezt a beszélgetést péntekre tervezték, amikor buli lesz az iskolában.
Azért szerdán a teázóban megkérte Verát, hogy nézze meg hogyan néz rá a fiú.
Vera szerint abból, ahogy Tamás rá nézett arra lehet következtetni, hogy érez valami vonzalmat.
Bernadett péntek reggel izgatottan készülődött. Gondosan ügyelt arra, hogy mit vegyen fel, hogyan
álljon a haja, a sminkje tökéletese legyen. Az első három óra gyorsan eltelt, a lyukasóra is, és az ének
órát is kibírta.
Néhányszor látta Tamást, pár szót váltottak is, de semmi több. Vera beszélni akart Tamással, de ő
csak a koncert előtt ért rá, amit este tartottak a suliban. Így Vera már 6-ra odament, hogy
beszélhessen vele. Bernadett moziba ment az egyik barátnőjével, 7 körül volt várható.
Vera finoman érdeklődni kezdett, hogy Tamásnak tetszik e Bernadett.
- Tetszik, nagyon is, de van barátja, nem?
- Most szakít vele.
- Ő kért meg, hogy beszélj velem?
- Igen is meg nem is. Tudja, hogy beszélek veled. Neked is van barátnőd ugye?
- Van, már amennyire annak nevezhető.
- Miért? Egyszer már meséltél róla, és mondtad, hogy majd egy józan pillanatodban elmondod.
Tamás bele is fogott. Vera megtudta, hogy hogyan ismerkedtek meg, hogy nem szeretik egymást,
csak úgy járnak.
- De ez a kapcsolat megfelel nekem. Most nem akarok szerelemes lenni.
- De hát az érzéseidet nem tudod így irányítani. Ilyen nincs, hogy elhatározom, és úgy is lesz. Ez
jön magától.
- Ezért nem akarok járni Bernadett-tel.
- És ha beleszeretsz esetleg? Vagy soha többé nem beszélsz vele?
Vera megpróbálta meggyőzni Tamást, arról, hogy az érzései szerint kell cselekednie, és Vera biztos
volt benne ezután a beszélgetés után, hogy Tamás szereti Bernit.
Végül nem sikerült, Tamás hazament, nem volt kedve ott maradni. Valójában gondolkodni akart
azon, hogy helyesen cselekszik-e e, ha ezt teszi. Nagyon tetszett neki Bernadett, és nagyon is el tudta
volna képzelni a barátnőjének.
Bernadett már nem bírt magával se a moziban, se az úton a suli felé. Nagyon izgatott volt, hogy mi
történt. Amint odaért megkereste Verát, aki őszintén elmondta a dolgot. Bernadett nem akarta
elhinni, már olyan biztos volt benne, hogy Tamás ugyanúgy érez, mint ő. Nagyon elszomorodott.
- Ezt nem hiszem el! - kiáltotta, és elkezdett sírni. Közben elkezdődött a koncert, sokan
nyüzsögtek az aulában, így lementek a klubba. Ott Bernadett csak sírt és sírt, nem tudta
abbahagyni. Megkérte Verát, hogy hagyja egyedül, aki vonakodva bár, de megtette. Fent
elmondta a dolgot Bernadett két másik barátnőjének, akik lementek vigasztalni a lányt, de
nem tudták megnyugtatni. Bernadett egyszerűen képtelen volt abbahagyni a bőgést. Ha egy
pillanatra el is álltak a könnyei, a következőben hacsak Tamásra gondolt rögtön eleredt.
Bernadett elküldte őket, hogy hagyják magára.
Tamás nem ment haza, hanem sétált a városban, és Vera szavain gondolkodott. Nem nyomhatja el az
érzéseit, előbb- utóbb úgyis a felszínre törnének, és akkor lehet már késő lesz.
Hirtelen megfordult és elindult vissza a suli felé. Amikor belépett szemével Bernadettet kereste, de
nem látta. Aztán Verát észrevette és odasietett.
- Hol van Bernadett?
- Lent- mutatott a klubra Vera.
- Mit csinál ott?
- Sír. Miattad.
Tamás erre szó nélkül elrohant a klub irányába. Benyitott, ott találta Bernadettet egy fotelben
kuporogva, kezébe temette az arcát és azt mondogatta: - Nem értem, nem értem.
- Mit nem értesz? A matekot? Szívesen elmagyarázom. - szólalt meg Tamás.
Bernadett felnézett: - Mit keresel itt? - hangja undok volt, de szívében feltámadt egy halvány
reménysugár.
- Haragszol? - Tamás odalépett hozzá, leült mellé, átkarolta vállát, és magához húzta:
- Ne haragudj! Hülye voltam. Nem bíztam a saját érzéseimben. Kellett egy kis idő, hogy végig
gondoljam. Na, drága egyetlen barátnőm, ne sírj! - szorosan magához szorította Bernadettet,
simogatta a haját, amíg a lány végre megnyugodott.
Felemelte a lány fejét, hogy belenézhessen a szemébe: - Megnyugodtál?- kérdezte.
Bernadett bólintott és tekintete egy pillanatra Tamás szájára tévedt. Aztán egymás szemébe néztek,
tekintetük egymásba kulcsolódott, majd Tamás óvatosan megcsókolta Bernadettet, aki viszonozta a
csókot és szorosan magához szorította a fiút. Mindketten beleremegtek abba a csodálatos dologba,
amit úgy hívnak : SZERELEM.
